A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)
Gyucha Attila: Kora vaskori leletek Sarkad határában
Gyucha Attila A sarkadi töredékekhez hasonlóan a T alakú, kiszélesedő részen, a szegecsek között trébeléssel díszített bronz edényfülek jelentős számban ismertek i. e. VIII. és részben i. e. VII. századra keltezhető leletegyüttesekből, Stillfried-Hostomice típusú csészékről. 62 A fülek poncokkal, koncentrikus körökkel, bevésett vonalkötegekkel való díszítése általános ennél a típusnál; a sarkadi fül mintázata azonban eltérő az eddig ismert darabokétól. Legjobb analógiája a hallstatti temető 9. sírjának bronz övlemezén látható. 63 A sírt a kétélű, tok mellett alul kivágott nyílhegy alapján a VII. századra keltezhetjük. 64 Hasonló öviemezeket az észak-kaukázusi Tli temetőjéből is ismerünk. 6 * Mind a hallstatti, mind a kaukázusi darabokon a trébelt kördísz sorokat vékony bordák határolják. A sarkadi töredékek között is előfordulnak hasonló mintázatú lemezek (30. kép 6-11), de mivel a Kárpát-medencei kora vaskori leletanyagban a fentiekhez hasonló darabok nem kerültek elő, ezért a sarkadi töredékek övlemezhez tartozása is kétséges. A fenti edényfül darabokon kívül egyetlen töredékről sem állítható bizonyosan, hogy Stillfried-Hostomice típusú csésze részlete lehetett. A jellemző, díszített vagy díszítetlen, egyenes vagy szögben kihajló perem, valamint a trébelt és poncolt sorral díszített oldal hiányzik a leletből. A csészeperemek is eltérő típusú edényfajtára mutatnak. A bordadíszes töredékek minden bizonnyal két edényhez tartoztak. (22-23. kép, 21. kép 2.) A Kárpát-medencéből §omartin/Mártonhegyről előkerült, függőlegesen bordázott bronztálakhoz hasonló edények Kisázsiától a Balkánig az i. e. IX-VII. századból ismertek. 66 Az angyalföldi 4. aranytál bordái kerek bütykökből indulnak. 67 A michalkowói kincsből és Szófia-Kazicseváról is előkerültek bordákkal tagolt oldalú aranyedények. 68 Előázsiai minták alapján görög és itáliai műhelyek készítették ezeket a darabokat, szintén az i. e. IX-VII. században. 69 A sarkadi edények eltérnek a felsorolt daraboktól. Legjobb analógiáikat a kelet-boszniai glasinaci területről, a citluci I. halom 5. sírjából, az ilijaki II. halom 1. sírjából és Pilatoviciből ismerjük. 70 Ez az edénytípus görög vagy itáliai eredetű lehet a Balkán ezen részén. 71 Az ilijaki halomban omphalosos phialéval került elő ilyen edény. Az újabb kutatás rámutatott arra, hogy a phialék már 62 Müller-Karpe 1959. 28. t. I, 31. t. 1-8.: Tarquinia, 35. t. 1.: Vetulonia, 35. t. 5.: Barum, 66. t. A 1.: Bologna San Vitale 777. sír, 98. t. 1.: Este 236. sír., Strohschneider 1974. 11. t. 5.: Saint-Martin-sur-le Pré., Kytlicova 1959. 21. t.: Lzovice., Merhart 1952. 12. t. 6.: Ruda. 63 Kromer 1959. 2. t. 5. - Az egyik Sopron-burgstalli edénytöredék díszítése szintén hasonló. (Patek 1993. 52, 38. t. 1.) 64 A korai szkíta típusú nyílhegyek a sztyeppéról a VII. században juthattak a Kárpát-medence keleti részébe, a Hallstatt kultúra innen vehette át azokat. (Kemenczei 1994a. 94.) A kaukázusi és sztyeppéi eredetű tárgyaknak a mai Ausztria területén való megjelenésével kapcsolatban az Alföld szerepére, a hallstatti és stillfriedi leletek alapján, Gazdapusztai Gyula is rámutatott. (Gazdapusztai 1967. 331.) 65 Techov 1980. 23, 2. kép 14, 30, 10. kép 10, 35, 14. kép 16. 66 Howes-Smith 1986. 29, 33, 2. ábra 1C-I. 67 Tompa 1928. II. t. 4. 68 Hadaczek 1904. I. t. 13., Ständern 1974. 222, 4. kép. 69 Vasié 1983. 186-187., Howes-Smith 1986. 25, 62. 70 Benac-Cbvié 1957. XXX. t. 5, XXVIII. t. 2, 2a., Vasié 1983. 186, 187, 1. kép. 71 Vasié 1983. 187., Benac-Ùovié 1957. 96. 78
