A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)
Gyucha Attila: Kora vaskori leletek Sarkad határában
Kora vaskori leletek Sarkad határában A sarkadi darabhoz hasonló háromcsöves zablaoldaltag típus leggyakrabban a Kárpát-medence kora vaskor eleji leletegyütteseiben fordul elő. 3 (2. kép.) Kossack az la formacsoportba és a késő urnamezős fázisba sorolta ezeket a leleteket. 4 Müller-Кафе a késő urnamezős kor második felére, a Ha B3-ra keltezte a háromcsöves oldaltagokat. 5 A típus kialakítása a sztyeppevidéken a novocserkasszki periódus idején történhetett, formai előképe a cimbalkai típusú zablaoldaltag lehetett. 6 Jesszen közép-európai fejlődés eredményének tartja a háromcsöves szerkezet megjelenését. 7 Kelet-Kárpát-medencei műhelyek által kialakított formára utal a tárgyak elterjedése is. 8 A Kárpát-medencén túl a Közép-Dnyeszter-vidéken, 9 Csehország, 10 Ausztria, 11 Szerbia, 12 Olténia 13 és ÉszakItália 14 területén fordulnak elő háromcsöves, Kossack la típusú oldaltagok. Az ÉszakKaukázusban és a Dnyeper-vidéken is megjelentek ennek a formának a közép-európaitól eltérő jellegű változatai, az i. e. VIII-VII. századi leletegyüttesekben. 15 Ezek minden bizonnyal a cimbalkai formából kialakuló háromcsöves oldaltag típusok egy másik, a Kárpát-medencétől független fejlődési ágát képviselik. A Kossack la típusú oldaltagok használatát a Kárpát-medencében a kutatás a Ha B3-ra teszi. 16 A rudovci és Balta verdéi leletek tanúsága szerint, 17 , valamint a predmëricei Gündlingen típusú kard alapján 18 a Kárpát-medencével szomszédos és attól távolabbi területeken használatuk a Ha B3 - На С átmeneti periódus idején is tarthatott. 3 Gallus-Horváth 1939. II. t. 1-2, V. t. 1-2, VI. t. 1-2, VIII. t. 5, IX. t. 11-12, X. t. 12-13, XVIII. t. 8, 10, XX. t. 1-10, XXVI. t. 1-2, XLI. t. 7-8, XLV t. 6, LI. t. 3.: Füzesabony-Öregdomb 3. sír, szórvány a füzesabony-öregdombi temetőből, Sopron vidéke, Batina/Kiskőszeg (szórvány), Dinnyés, Szanda, Biharúgra 1., Dunakömlód, Blatnica és ismeretlen lelőhelyű magyarországi darabok; Kemenczei 1988a. 67, 3. ábra 1-2,69, 4. ábra 1-2.: Fügöd; Stanczik 1978. 99, 6. kép 1, 101, 7. ábra 1.: szórvány a füzesabony-öregdombi temetőből; Hampel 1886. 61. t. 1.: ismeretlen lelőhelyű magyarországi darab a zürichi múzeumban; Nevizánsky 1985. 200, 43. ábra 3-4, 603, 1. 1.: Senica/Szenice, Santovka/Szántó; Petrescu-Dímbovifa 1977. 354, 362. t.: Vetis/Vetés; Darnay 1903. 35, 9. ábra: Dalj/Dálya; Vinski-Gasparini 1973. 119. t. 14-15, 16-17.: Dalj/Dálya; Frey 1905. 190, A. 4.: Batina/Kiskőszeg, depolelet; Katalog 1964. VI. t. 2a: Batina/Kiskőszeg, szórvány; Vinski 1955. 38. 26-27. kép: Sarengrad; Foltiny 1961. 68. t. 4, 66. t. 4-5.: Bács-Bodrog megye I. lelet, Bács Bodrog megye II. lelet; Vasié 1990. 169, 2. t. 3.: Hrtkovci. 4 Kossack 1953. 131, 134-136. 5 Müller-Karpe 1959. 128, 165. 6 Terenozskin 1976. 153., Chochorowski 1993. 67, 3. ábra., Kemenczei 1994b. 594. 7 Jesszen 1955. 57, 66, 68. 8 Kossack 1953. 133, 5. térkép., Chochorowski 1993. 58, 3. térkép. A Kossack la formacsoportba tartozó oldaltagtípust a lengyel kutató Dunakömlőd, Kemenczei Tibor Goligrád típusnak nevezi. {Chochorowski 1993. 57, 2. ábra 8-15., Kemenczei 1994b. 593.) 9 îurowski 1948. 37. t. 1-5.: Goligrád, Medina, Posadki. 10 Richly 1894. LI. t. 2.: Éabori., Werner 1961. 385, 1. ábra 5.: Pfedmërice. 11 Gallus-Horváth 1939. LXXI. t. 7.: Stillfried depo., Kaus 1984. 9. t. о. : Stillfried 6. sír. 12 Garasanin 1954. 57, 25. t. 1-2, 5-6: Rudovci, Barajevo., Kossack 1980. 4. t. 3.: Janjevo. 13 Berciu-Com§a 1956. 325, 56. ábra 1.: Balta Verde. 14 Hase 1969. 11. t.: Bologna San Francesco. 15 Terenozskin 1971. 74, 2. ábra 2, 6, 8.: Zsabotin 524. sír, Tenetink, Alekszejevka. 16 Kemenczei 1988a. 68. 17 A rudovci és a Balta verdéi 2. halom lószerszámainak formai rokonságára Vasié mutatott rá. Tipológiailag a Balta verdéi leleteket későbbieknek tartja. (Vasic 1977. 12.) 18 A Gündlingen típusú kardokat az újabb szakirodalom a VIII. század végére keltezi. (Pare 1991. 14., Kemenczei 1994b. 597.) 73
