A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Sterbetz István: A reznek (Otis tetrax) Magyarországon

A reznek (Otis tetrax) Magyarországon neket az 1830-as években. Niethammmer (1951) azonban kétségbevonta, hogy egyedül csak emberi tevékenység okozta a regressziót. Mindezek azonban az exact kutatásokat nélkülöző hipotézisek. Elgondolkoztató, hogy az Ibériai-félszigeten manapság is majdnem érintetlenül ép populációk élnek, és ugyanakkor az areál egyéb területein ez a faj általánosan fogyatkozik. A fentebb felsorolt feltételezéseket kiegészítve szerintem a keleti és nyugati populációk eltérő struktúrájában, és vonulási körülményeiben találjuk meg ennek a magyarázatát. Az ibériai reznekállomány rendkívül sűrűn települt, ezért nagy a vitalitása. Vonuló-kóborló mozgalma is jelentéktelenül kis távolságokon megy végbe, ezért kevésbe sebezhető. Ezzel szemben a keleti areálban a populációk hatalmas területeken szóródtak szét, és a Kaspi-síkságokra vezető vonulásuk több ezer km-es távolságokon történik. Ezen a hosszú vándorúton, de főképp az azerbajdzsáni és iráni klasszikus telelőhelyeken évszázadokon át sportszerűtlen, tömegpusztító vadászat okozott felmérhetetlen károkat (Schüz 1959, Ivanov-Priklonosky 1965). A tájcivilizálódás során egyre jobban elszigetelődő keleti populációk sokkal sebezhetőbben fogadták a károsító tényezők összhatását, mint a kis területre összezsúfolódott, és sűrű települtsége miatt életképesebb ibériai állomány. A magyarországi fészkelőpopuláció egykor a reznek areálhatárán helyzekedett el. Amikor pedig egy faj elterjedési területe összeszűkül, vagy eltolódik, először a peremterületeken lehet ezt érzékelni. Ez magyarázza, hogy a Kárpát-medencében már akkor elkezdődött a populációk felmorzsolódása, amikor még nem indokolták azt a XIX. század elejének kezdetleges agrárviszonyai, vagy pl. a vadászat, amely itt sohasem károsította számottevő mértékben a rezneket, ahogyan az a nagy túzok (Otis tarda) esetében történt (Sterbetz- in: Fodor-Nagy-Sterbetz, 1971). így a rezneknek, mint fészkelő fajnak, magyarországi eltűnését is az átalakuló ukrán sztyeppeken egyre jobban szétszóródó, elszigetelődő, és telelőhelyeken mértéktelenül pusztított kelet-európai állomány összeroppanásával hozhatjuk összefüggésbe. IRODALOM Anonymus (1915): Kimutatás az 1913. II. 1. és 1914.

1. 31. vadászati idényban a Magyar Birodalomban lőtt, vagy egyébként elpusztított vad számáról. Vadász Lap II. 15. p. 70. Aumüller, I. (1967): Vogelsammlunge Huszty Edmunds in der Burg Lockenhasu. Wiss.Arba. aus der Burgenland, H. 38, p. 47. Bank, L. (1985): A reznek (Otis tetrax) előfordulása Baranya megyében. Madártani Tájékoztató I-II-III. p. 38-39. Bársony, Gy. (1934): Otis tetrax. Aquila 40. p. 431. Beretz, P. (1943) A Szegedi-Fehértó madárvilága 10 éves megfigyelés alapján. Aquila 50, p. 335. Beretz, P. (1950) The Avifauna of the Fehértó. Aquila, 51-57. p. 74. 57