A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Cs. Szabó István: A békéscsabai Gabonamúzeum

BMMK 16 (1996) 449-456. A békéscsabai Gabonamúzeum - Cs. Szabó István A múzeum alapításának gondolata visszanyúlik az 1970-es évek elejére. Az adattárban őrzött levelezések arról tanúskodnak, hogy az intézmény alapításának szándéka 1970-1974 között született meg. Az intézmény alapítását szorgalmazó megyei, s városi vezetők különböző fórumokon kezdeményezték a konkrét megvalósítást. így született meg - többek között - az a levél (keltezése 1974. április 9.), amelyet az MSZMP békéscsabai Városi Bizottsága írt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium címére, személyesen Váncsa Jenő miniszternek, amely levélben támogatását kérik, egy Békéscsabán létrehozandó „Gabona-gazdaságtörténeti múzeum" alapításához. A levélírók elképzelése szerint a múzeumban egy „agrártörténeti kutatócsoport" is működne. Egyúttal körvonalazták elképzeléseiket a majdani múzeum működésére, gyűjtőkörére, illetve fenntartására vonatkozóan is (3. kép 2). A leendő múzeumot érintő, mindenre kiterjedő javaslat kidolgozására Váncsa Jenő minisztertől, Vlcskó Lajos, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum akkori főigazgatója kapott megbízást. A javaslatot - természetesen - egyeztették a békéscsabai Városi Tanács illetékeseivel, annál is inkább, mert a múzeum helyére a Városi Tanács ajánlott fel területet, s már meglévő épületet. A javaslatban megindokolták a múzeum Békés megyében történő alapításának gondolatát, hivatkozva a megye gabonatermesztő és feldolgozóipari múltjára. Majd leírták azokat a témaköröket, amelyekkel megítélésük szerint a múzeumnak foglalkoznia kellene: I. A gabonatermesztés története 1. A gabonafélék fogalma 2. A Dél-Alföld gabonatermesztése 3. A gabonafélék nemesítése. II. A kenyérgabona tárolásának és feldolgozásának története 1. Tárolás és tisztítás története 2. A malomipar története 3. A sütőipart feldolgozás története (a paraszti kenyérsütés, pékek-kisipar, kenyérgyárak-sütőipar) Az egyes tárgyalások alkalmával úgy vélekedtek, hogy a létesítmény, a létesítendő intézmény múzeumi jellegének eldöntése igen fontos kérdés. Első helyen szerepelt a célkitűzések között az is, hogy a malomipari munkások, pékek, illetve sütőipari munkások életmódját, azok változó helyzetét, társadalmi-kulturális életét bemutató emlékanyagot gyűjtsön az intézmény, s a begyűjtött anyagból állandó kiállítást rendezzen. Az alapítók véleménye szerint „indokolja a gyűjtést és bemutatást az a tény is, hogy míg a hagyományos paraszti kultúra anyagát a múzeumi szervezet gyűjtötte, s gyűjti, addig így összefüggően a feldolgozó-ipari és sütőipari munkásság kultúrájának bemutatására nem került sor." Úgy gondolták, hogy a gabonatermesztés és feldolgozás néhány műemlékét (tanya, hombár, szélmalom, szárazmalom, vízimalom) a múzeum területén kellene bemutatni, illetve felépíteni. Javaslat történt arra is, hogy a hagyományos kis449