A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)
Szilágyi Miklós: Domonkos János és a „Békésvármegyei Múzeum története”
Domonkos János és a „Békésvármegyei Múzeum története" és talált ott élvezetet a szemlélt tárgyak látásban és tudományt vagy annak bővítését az improvizált előadásokban, tárgyak magyarázásában. 24 A könyvtár csak az 1908-ik évben őszszel helyeztetett el a gymnasiumi épületben, de még ez ideig - 1922-ig - meg nem nyilott. 1914-ben őszszel visszaköltözött a múzeum egyik kis termébe, mert a gymnasiumot egészen elfoglalta a hadsereg. Összezsúfolva embermagas halomban ott penészedtek a szegény könyvek 1921 tavaszáig, amikor ismét a gymnasiumba vitette Dobay Ferencz, könyvnyomda tulajdonos, ő szállíttatta először is a gymnasiumba nyomdaalkalmazottaival, ő vitette vissza a múzeumba, teDomonkos több alkalommal hivatkozik a múzeum nagy látogatottságára. Legfőbb érdemének azt tekinti, hogy az érdeklődőknek rendszeresen ismeretterjesztő előadásokat tartott működése 23 éve alatt. Sajnos a látogatottság adatait éppen erre az időszakra vonatkozóan nem ismerjük. Feltétlenül megemlítendónek tartjuk viszont, hogy a „Békésmegyei régész és művelődéstörténelmi egylet Vendégkönyve", melyet 1874-ben nyitott Mogyoróssy János, megtalálható az Erkel Ferenc Múzeum archívumában. A múzeum iránti érdeklődés bemutatásának roppant becses forrása ez a Vendégkönyv! A BRMTÉ megjelenése idején a múzeumőri jelentések hozzávetőlegesen közölték a látogatottság számadatait. Ezekkel összehasonlítva a beírások számát, lényegtelen eltéréseket találunk a vendégkönyvi beírások száma és a kerekítve megadott látogató létszámok között. Valószínű tehát, hogy ebben az időben minden múzeumi látogató aláírta a vendégkönyvet. Erre az időszakra így pontos statisztika készíthető. Domonkos János működése idején minden bizonnyal csak a valóban „vendégek" írták alá a vendégkönyvet. A beírások zömmel vidékiektől származnak. A helybeliek névaláírásai gyakorlott kézre vallanak, tehát az „intelligencia" képviselői lehetnek. így a - Domonkos szerint - nagy látogatottságot biztosító „egyszerű emberek" tényleges számát nem állapíthatjuk meg. Mindennek ellenére különösen érdekes a statisztika áttekintése. A gyulai múzeum látogatottsági statisztikája 1874-1921 -ig: 1874-1895 1895-1921 (Teljesnek tekinthető statisztika) (Csak a vendégek számát tartalmazó statisztika) 1874 297 fő 1898 24 fő 1875 172 fő 1899 44 fő 1876 301 fő 1900 21 fő 1877 659 fő 1901 82 fő 1878 529 fő 1902 97 fő 1879 611 fő 1903 nincs adat 1880 388 fő 1904 44 fő 1881 381 fő 1905 41 fő 1882 274 fő 1906 73 fő 1883 218 fő 1907 63 fő 1884 184 fő 1908 26 fő 1885 189 fő 1909 65 fő 1886 163 fő 1910 . 29 fő 1887 119 fő 1911 39 fő 1888 100 fő 1912 81 fő 1889 60 fő 1913 49 fő 1890 57 fő 1914 27 fő 1891 68 fő 1915 11 fő 1892 18 fő 1916 15 fő 1893 100 fő 1917 18 fő 1894 15 fő 1918 nincs adat 1895 10 fő 1919 2 fő 1920 8 fő 1921 21 fő 411
