A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Szilágyi Miklós: Domonkos János és a „Békésvármegyei Múzeum története”

Domonkos János és a „Békésvármegyei Múzeum története" két illetőleg a nemzeti múzeumot is beleszámítva az országban a harmadik helyet foglalja el." Az 1895-ik év mindenképen fordulópontot képez a Múzeum történetében. Mi minden történt ez évben a Múzeumot illetőleg, idézni bátorkodom a „Békés" nyomán akkori gyűléseinek kivonatát. 1895 év márcz. 10-én „A Békésmegyei Régész és Művelődés- Történelmi Társulat" Oláh György alelnök elnöklete mellett ülést tartott. A múzeum építésének előhaladásáról jelentést tett az alelnök. Pénztárnokul Balogh János, törvényszéki irodaigazgatót választották meg. Felolvastatott az eddigi egyletnek „Közművelődési Egyletté" átalakítására vonatkozó alapszabály-tervezet, mely beható vita után lényegtelen módosításokkal elfogadtatott és fölső helyre felterjeszteni határoztatott." Az ideiglenes rendezés megtörténte után a „Békés" 1895. július 7-én megjelent számában Scherer Benedek róm. kath. népiskolai tanító, ki a tárgyak elhelyezésében segédkezett Oláh Györgynek, a Múzeumról így ír: „Egy rendezetlen Múzeum élettelen csontváz, melybe lelket lehelni csak szakértelem képes. Elvárjuk, hiszszük, hogy azon lelkes kezek, melyek id. Mogyoróssy János nagybecsű hagyatékát átvették, meg fogják találni a rendezésnek azon módját, mely egyarán távol áll a tudományos pedanteriától, mint a tudákos felületességtől, mely eddig - daczára minden jóakaratnak - egyes részeiben jellemezte Múzeumunkat. Hogy ezt elérjük, okvetlenül szükséges külön kő-, réz-, bronz- és vaskorszakra nézve országosan ismert szakközeget fölkeresni, hogy hasonló módon eddig még meg nem vizsgált tárgyakra nézve felvilágosítást adjon, illetve azoknak archeológiai értékét és definitióját megadja. A gyulai múzeum ezek után még kinőheti magát (miután elhelyezési épületet kapott). Hogy mivé? azt természetesen most még sejteni sem lehet. Részletes megismertetését azokra bízom, akik nálamnál jobban ismerik. Annyit azonban magam is mondhatok, hogy igen gazdag vakmerő elkeresztelésekben és folytonossági hiányokban. No, de ez úgy volt másutt is. Ha hinni lehet Benvenuto Gallininek, akkor a Mediciek híres múzeuma a XV-ik században semmivel sem volt különb a miénknél, mely miután iránta az érdeklődés megye szerte nagy, idővel még városunk büszkesége lehet. Adja isten, hogy úgy legyen." Az új múzeum felavatási ünnepe összeköttetett Gyula városának és a gyulai várnak a török-uralom alóli felszabadulása 200 éves évfordulója ünnepélyével 1895 évi szeptember hó 29-én. Az 1896 év szeptember 18-ról az a megjegyzés foglaltatik a „Békés"-ben: „A közművelődési egyletek országos congressusára a „Békésmegyei Közművelődési egylet" Oláh György, alelnök, Khon Dávid és Nogáll László titkárok mentek." 1896 év július és augusztus hónapjaiban rendezte Domonkos János róm. kath. elemi oskolai tanító - e sorok írója - az id. Mogyoróssy János gyűjtötte múzeumi könyvtárat. Tudomány-szakok szerint szedte össze és úgy leltározta. Minden kötet czíme, írója, kiadója, vagy ha ez nem volt megnevezve, nyomtatási helye és éve meg van említve a leltárban. Van nyelvtani, hittani, bölcseleti, orvos-tudományi, általános ismereti, történelmi, földrajzi stb. szaka a könyvtárnak. A kötetek és füzetek száma 5000 és néhány. 407