A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Szilágyi Miklós: Domonkos János és a „Békésvármegyei Múzeum története”

Domonkos János és a „Békésvármegyei Múzeum története 1874. jun. 18-án megalakult Göndöcs indítványára a „Békésvármegyei RégészMűvelődés-Történelmi-Egyesület".

11 Az alakításban segítségére voltak a megye kitűnő férfiai Jancsovits Pál alispán; Hajóssy Ottó, vármegyei főjegyző; Dobay János, Gyulaváros első polgármestere; Haan Lajos, csabai ág. evang. esperes Győri Vilmos, orosházi ág. evang. pap, költő; Bonyhai Benjamin, szt. andrási jegyző; Zsilinszky Endre, a későbbi vallás és közoktatásügyi államtitkár; a szarvasi ág. ev. főgymnasium tanári kara stb. stb. Az egyesület tagjai sorába vonzotta a megye főurait, valamennyi grófi családot, ezeknek uradalmi tisztjeit, a megye tisztviselőit, a megyében létező főiskola tanárait, elemi oskolák tanítóit, a megyei róm. kath. ev. ref. és ág. ev. papságát, a megyei birtokos osztályt, a faluk és városok jegyzői karát, neves kereskedőket, a földművesek kiválóit, kik mint megyei bizottsági tagok szerepeltek és sok másokat a megyében és annak határain túlról is. Egyszóval: aki csak adott valamit magára, az mind tagja lett az egyesületnek. A múzeum adta az impulzust, ez lett a központ, melyből a közművelődés annyi ága, mint kerékagyból a küllők sugároztak ki, melyeket azután a körbefutó talp, t.i. az egyesület tartott össze és eszközölte a haladást a göröngyös úton. Az egyesület fáradhatatlan elnöke, Göndöcs Benedek, pusztaszeri apát, gyulai róm. kath. plébános vándor gyűléseket rendezett, ezeken a megye tudós férfiai felolvasásokat tartottak, az egyesület munkásságával és vagyoni állásával a nagy közönségnek beszámoltak. A felolvasott ( leginkább a megye történetét tárgyazó ( munkákat és az egyesület életét nyilvánosságra hozó beszámolókat minden évben egy-egy kötetnyi „Értesítő"-ben a tagoknak kézbesítették. Vagyis, ekkor élte a „Békésvármegyei RégészMűvelődés-Történelmi Társulat" aranykorát. Tizenhét évig tartott ez az időszak, tizenhét kötet „Értesítő" tanúskodik róla.

12 A múzeum e közben folytonosan gyarapodott, Mogyorossy nyáron minden vasárnapon és ünnepnapon délután nyitva tartotta, tárgyait a látogatóknak magyarázta, e sorok írójával sokszor közhasznú előadásokat tartott. A megye oly nagyfokú pártfogását tapasztalva, Göndöcs rábeszélésére, Mogyorossy a múzeum alapítólevelét megváltoztatta és a „Békésvármegyei Régész- és Művelődéstörténelmi Egyesület" tulajdonába adta, akkor adták azután azt a nevet neki: „Békésvármegyei Múzeum",

13 de ami - sajnos voltaképpen nem volt az, mert a megye, mint erkölcsi társulat, nem gyarapította tárgyait, - pedig akkor még a megye Etimológiájának sok kincsét gyűjthette volna össze és menthette volna meg, - de anyagilag sem gyámolította. Mogyorossy a megváltoztatott alapítólevélben azonban Könyvtárát nem adta át sem az egyesületnek, sem a megyé11 A társulat megalakulásának krónikája: Zsilinszky Mihály: A békésmegyei régész- és művelődéstörténelmi társulat keletkezése. BRMTÉ, I. B-Gyula, 1875. 1-12. 1. 12 „A Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat Évkönyve" I. kötete - 1874/75-ös jelzéssel - 1875-ben jelent meg, a XVII. kötet pedig - 1892/93-as jelzéssel - 1893-ban. Az Évkönyv 17 kötete a megye történetére vonatkozóan máig haszonnal forgatható: igen becses források egész sorát publikálta. 13 Mind a Társulat, mind a megyei jellegű múzeum alapításának dátuma tehát 1874. Mogyorossy nyilatkozata, melyben 1868. évi adománylevelét módosítja: BML Békés vm. közgy. ir. 58-59/1874. sz. - Az alapítási dátum körüli bizonytalanságot és ellentmondást (az 1868. és az 1874. váltakozó feltüntetését, illetve egy nyilvánvaló elírást) G. Vass István megnyugtatóan feloldotta: Mikor alapították a gyulai múzeumot? Békési Élet, XIX 1984. 1. sz. 116-118. 1. 403