A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Szilágyi Miklós: Domonkos János és a „Békésvármegyei Múzeum története”

Domonkos János és a „Békésvármegyei Múzeum története" dő főiskola múzeuma és könyvtára részére elkérte, jóformán kierőszakolta. Mennyire bírt a hazafiságra való hivatkozás erejével, tanúsítja az, hogy az erősen református me­gyei főorvos Tormásy Lajosnak könyvtárát egészen megkapta egy leendő róm. kath. fő­iskola számára. Áldásként említem meg Tormásy emlékére, hogy elébb volt magyar, mint református. Telve ember és honfiúi szeretettel, magas műveltségű lelke felülemel­kedett az akkor még erősen lüktető és bénító felekezetiség érzelmén. Mogyoróssy e te­kintetben sokkal alább állott, hiszen kizárólagosan rom. kath. jellegű főiskola számára gyűjtögetett és alapító levelében is föltételül tűzte ki a kath. felekezeti jelleget. Mogyoróssy a régi pénz gyűjtése közben kedvet kapott más régiségek összehalmo­zására is és néhány év alatt annyi tárgya lett, hogy honn, a lakásán, nem tudta már el­helyezni. A város központjában levő róm. kath. főelemi iskola épületében volt egy tor­nácból improvizált kis szoba, melyben a róm. kath. hitközség tanácsa szokta gyűlésit tartani, ezt a szobát kérte el Mogyoróssy a tanácstól könyvtára és gyűjteménye elhelye­zésére. Itt volt összezsúfolva annyi tárgy, hogy pár év múlva gondoskodnia kellett egy nagyobb helyiségről. A város bezárta füleit, a szuggeszczio, a hazafiságra való hivat­kozás lepergett az erősen úr-ellenes földmívesekből és maradi mesteremberekből álló városi képviselőtestület minden művelődésre és előhaladásra irtózattal vértezett ellen­szenvéről. A vármegye nem jött segítségére Mogyoróssynak, mert gyűjteményét egy gyulai fő­iskolának szánta és ezt nyíltan hirdette. Közben alapítólevelet is szerkesztett, melyet az akkori kormánnyal szentesíttetett. 5 A muzeális tárgyak gyűjtésében fáradhatatlan buz­gósággal és lankadatlan szorgalommal működött. Különösen a római pénzeket szerette megszerezni. E tekintetben azután olyan teljes gyűjteményre tett szert, hogy elkezdve a köztársaság pénzeitől Róma bukásáig majdnem minden császár pénzét megszerezte és erre roppant büszke is volt. 6 Az egyéb tárgyak gyűjtésében nagy segítségére járt veje, Mojsisovics Vilmos, mérnök, ki a Vág szabályozás munkálataiban vett részt, s a föld­munkálatok alkalmával felszínre került kőkori tárgyakat apósa múzeumába szállította. E tárgyak a pattintgatott kőkorszak és a csiszolt kőkorszak idejéből valók. A csendben működő Mogyoróssy eközben tárgyainak elhelyezésére alkalmas szek­rények szerzését is czélul tűzte ki, ha t.i. lesz majd olyan terme, ahol azokat fölállíthat­ja, 700 forintot gyűjtött össze, leginkább magamagát pumpolva meg, mikor házbért ka­pott lakójától vagy mikor szőllőcskéje borát adta el. A Békés vármegyei Takarékpénz­tárban napi biztosként működve, a napi bért, 3 forintot, mindig tőkéjéhez csatolta; így 5 Mogyoróssy alapító iratának „Adomány-levél" volt a címe, kelte pedig 1868. szeptember 8. Lelőhelye: Békés megyei levéltár (=BML) Békés vm. közgy. ir. 64/1869. Melléklete a Mogyoróssy-adomány leltára: „Betűren­des főleltár Idősbb Mogyoróssy János Könyv, arcz,- táj,- s térképek; - régi pénzek; ércz-ásvány kövek; - kö­vületek, és régi fegyverek gyűjteményéről..." A tárgyak azonosításához is elegendő adatokat tartalmazó leltár a múzeum korai történetének igen becses forrása. 6 A Mogyoróssy-gyűjtemény numizmatikai anyagát pontosan ismerjük: az érmeket részletesen leírja az alapító­levéllel őrzött leltár. A gyűjtemény néhány jellemző adata: római 30 db, hun 3 db, Árpád-házi királyok: 12 db, vegyesházbeli királyok: 14 db, osztrák házbeli királyok: 62 db, erdélyi fejedelmek: 11 db, osztrák 53 db, kül­földi 66 db, emlékérmek 11 db. (A felosztás Mogyoróssytól.) A numizmatikai gyűjtemény részletes leltárát Mogyoróssy 1876-ban publikálta is: A Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat Évkönyve (= BRMTÉ) II. kötet, B-Gyula, 1876. 149-170. 1. 401

Next

/
Oldalképek
Tartalom