A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Szilágyi Miklós: Domonkos János és a „Békésvármegyei Múzeum története”

Szilágyi Miklós radt. Tanítói munkájának jelentős eredményeiként értékelhetők tankönyvei: ABC-s könyvet írt, s különösen sikert aratott „Békésmegye földrajza" című tankönyve. Ez utóbbit éveken át használták, több kiadást megért. A múlt század végi, e század eleji helyi újságok lapjain is gyakran találkozunk a nevével. Tanügyi cikkeket írt, a kertészet és szöllészet új eredményeit népszerűsítette (maga is gyakorló kertész!), versei, tárcái jelentek meg. Szépírónak nem volt jelentős: stíluseszménye konzervatív, messze elma­radt korának haladó mozgalmaitól. A múzeummal kapcsolatba kerülve, főleg a tudo­mány-népszerűsítést vállalta: régészeti, esetenként helytörténeti, néprajzi ismereteit fo­galmazta ismeretterjesztő cikkekké ebben az időben. 1927-ben halt meg, ekkor már tel­jes lélekkel a múzeumügy szolgájaként. 3 A maga módján, szerény lehetőségeit és kivételes képességeit messzemenően ki­használva tehát, tulajdonképpen polihisztor volt. Talán éppen ez a polihisztor halandó­ság aprózta föl munkabírását, s ezért nem ért el a múzeumi tudományok magasabb szintjére? * Domonkos János múzeumtörténetét eredeti kézirata alapján szószerint közöljük. A szerző esetleges tévedéseit, pontatlanságait jegyzetben igazítjuk helyre: hivatkozunk a legfontosabb irodalomra, a múzeum történetének egyéb forrásaira. Hadd mondjunk köszönetet Papp Lászlónak, aki a baráti kapcsolatok révén birtoká­ba került Domonkos-féle kéziratokat múzeumunknak ajándékozta. Fontos dokumentu­mokkal gazdagodott a magyar muzeolgia története! A „Békésvármegyei Múzeum" története A gyulai múzeumot id. Mogyoróssy János, nyugdíjas uradalmi kasznár alapította úgy, hogy már 1864-ben egy kis pénzgyűjteménye volt és néhány száz kötet régi köny­ve. 4 Mind a könyvtárát, mind a pénz-gyűjteményt naponkint gyarapította. Helyben arra bazirozva, hogy mint hajdan - t.i. az 1400-as és 1500-as években - Gyulán híres is­kolák voltak, minden erővel azon kell lenni a lakosságnak, miszerint ezután is egyik központja legyen ez a város az alföldi magyarság művelődésének, a patriotizmus sug­gerálásával minden családhoz befurakodott és ahol csak egy alkalmas tárgyat talált két­féle gyűjteménye számára, azt egy reménybeli gyulai róm. kath. bárminéven nevezen­3 Domonkos életrajzi adatait a Békés 1927. december 18-i számában közölt nekrológ alapján foglaltuk össze. 4 A Mogyoróssy-fé\e múzeum-alapítás kronológiáját bizonytalanul és felületesen ismerteti Domonkos, nyilván, mert kizárólag saját emlékezetére hagyatkozhatott, nem ismerte az eredeti iratokat. Az alapítás pontos krono­lógiáját 1. Implom József: A gyulai Múzeum és Könyvtár hetven éve (1868-1938). Gyula, 1940. (Gyulai Dol­gozatok, l.sz.) 1-8. 1. - Az 1864-es évszám (nyilván a múzeum-alapítás gondolatának megszületését jelzi) különösen nem indokolható. Mogyoróssy alapító levele 1868-ban keltezett, s ebben maga hivatkozik rá, hogy már 1836-ban a gyulai fő elemi iskolának adta könyvgyűjteményét. A gyűjtés kezdetéül tehát vagy 1836, vagy egy ezt megelőző dátum fogadható el, az alapítás dátuma pedig 1868. 400

Next

/
Oldalképek
Tartalom