A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Hévvízi Sándor: Békés megye török időszak utáni újratelepülése a helynevek tükrében

Békés megye török időszak utáni újratelepülése a helynevek tükrében nás, Királyság, Kamut, Mező Megyer, Gella, Fabian Sebestyén (ma Csongrád megyé­ben található), Káka, Ecser, Ege, Nagy Décs, Nemes Kereke, Bélmegyer, Mágor, Bá­boczka, Torda, Póhalom, Sopron, Csabacsőd, Szent Tornya, Körös Ladany, Gyoma, Endrőd, Szeghalom, Vésztő, Eöcsöd (Szolnok megyéhez tartozik), Gyarmath, Szent András, (vö. BO. I. 280.). A templomromok leírásából (elhelyezkedésükből, beosztásukból, formájukból) még az is kiderül, hogy a falvak lakosainak döntő többsége (több mint 90%-a) katolikus val­lású volt. Csak későbbi példának okáért említjük meg Orosházát, melynek lakosai a tö­rök idők előtt, és amíg állott, katolikusok voltak, míg az 1744. évi újjászületését a Zom­báról idevándorolt evangélikus vallású magyaroknak köszönhette. Napjainkban Békés megyében (Mezőmegyert, Gyulavárit, Reformátuskovácsházát, Gyomát és Endrodöt is önállónak tekintve - hiszen egyesülésük, összevonásuk nem régi keletű) 81 város és község van, s ezek közül 70-nél a régi, középkori elnevezés szerepel. A mai települések közül még ebben az évszázadban is 26 új helység alakult (a legutolsók: Kardos 1969-ben és Csabaszabadi 1993-ban). A fentebbiekkel egybevá­góan 10 településnek olyan neve van, amelynek (megyénkben) nincs középkori előz­ménye. Ezek pedig a következők: Csárdaszállás, Hunya, Kardos, Kardoskút, Kertész­sziget, Körösújfalu, Örménykút, Pusztaottlaka, Tarhos, Végegyháza. Az új falvak névadásánál olyan is megesett, hogy Orosházától, Szentetornyától észak-északnyugatra a múlt század első felében megalakult egy Bánfalva nevű község, melyet Karácsonyi János címzetes püspök, történész javaslatára 1901-ben Gádorosra kereszteltek át, mivelhogy annak a régi határán született újjá. Ma is ezt a nevét őrzi. Mindemellett azonban még árnyaltabb képet kapunk régi falvaink neveinek török időszak utáni továbbéléséről, ha számításba vesszük a határrészneveket is. Fényes Elek geográphiai szótára, Pesty Frigyes helynévgyűjtése és a hivatalos helynévtárak anyagá­nak tanúsága szerint végül is mintegy 170-re tehető azoknak a településeknek a száma, amelyek újjászülettek, vagy ha nem is, de nevük a dűlő és határrésznevekben fennma­radt. Köztük olyanoké is, amelyek már a török időszak előtt elpusztultak. Terjedelmi korlátok miatt csak a Doboz melletti Maró falut említeném ezzel kap­csolatban, melynek egyetlen 1295-ben előforduló okleveles adatát ismerjük, viszont neve a Marói-erdő elnevezésben ma is él, Doboz határában. A középkori határrésznevek s egyéb földrajzi nevek továbbélésére egy újabb tanul­mányban szeretnénk kitérni. IRODALOM ВО. I. Haan Lajos: Békés vármegye hajdana II. Oklevéltári rész. (Diplomatarium Békessiense) Pest, 1870. ВО. II. Haan Lajos-Zsilinszky Mihály: Békésmegyei oklevéltár. Budapest, 1877. 389

Next

/
Oldalképek
Tartalom