A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Kiss Anikó: A XVI. századi gyulai személynevek

Kiss Anikó Még egy kis statisztikai összehasonlítás ezek után. 1567-ben 1579-ben magyar család 195, 44% magyar család 172, 31% török család 252, 56% török család 402, 68% szerb család 9, 1% Tehát a város összlakosságának száma lassan emelkedik, de a magyarok fogynak. Még megtartják szürkültebben polgárosult jellegüket, de az elnéptelenedés előre veti árnyékát. A 15 éves háborúban a gyulai törökök is részt vesznek, e harcok újabb halálos csapást mérnek a hódoltság népére, az 1600-as évek eleje rendkívüli vérveszteséget és anyagi pusztulást jelent a gyulai polgári lakosságnak is.

16 Jelenlegi adataink birtokában elmondhatjuk, hogy a gyulai magyarok egyre nehezedő körülmények között élnek a török világban. Evlia Cselebi tudósít az 1600-as évek magyarjairól Gyulán jártában: „Rájái mind magyarok és oláhok, akik a városban olcsóságot szereznek, mert a magyarok és az oláhok szorgalmas földművesek és iparkodó, szolgálatkész emberek."

17 Számukról, nevükről azonban nem beszél. A város lakosságát a török kiverése és a rác dúlások során szinte az utolsó emberig elvesztette. Békés megyét az országgyűlés hivatalosan 1715-ben csatolta vissza az országhoz, felszabadulása óta addig katonai és kincstári igazgatás alatt állt.

18 1715-ben 29 jobbágy él Gyulán.

19 Ezek között találhatjuk meg a ma is élő régi gyulai családok őseit: Kátai, Gácsi, Csete, Cseke, Tövisháti.

20 Ezután indul meg a lassú folyamat, hogy Gyula újból várossá válik. Gyulaer Personennamen aus dem XVI. Jahrhundert - Anikó Kiss Resümee Vom Ersten Jahrzehnt des XV. Jahrhunderts nahm die ihm Gebiet der Kreisch-Flüsse im Ungarischen Tiefland (Alföld) Liegende Stadt Gyula eine immer bedeutendere zentrale Stellung ein, ihre Bevölkerung nahm laufend zu. Die Autorin gibt nach den im Steuerverzeichnis von 1527, weiterhin nach den in den Jahren 1567 und 1579 verfertigten türkischen „Defter" aufgeführten Familien- und Vornamen eine detailierte Analyse dieser. Scherer: i.m. I. 245. Evlia Cselebi magyarországi utazásai, 1664-1666. Fordította Karácson Imre. Bp. 1908. Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai, 1715-1730. Békéscsaba, 1977. 88. Ember Győző: i.m. 125-127. Ember Győző: i.m. 125-127. 378