A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Jankovich B. Dénes: Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához

Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához Hajózás: Nagyon kevés adatunk van arra, hogy a középkorban milyen módon közlekedtek a Körösökön, vagy mellékfolyóikon, noha nyilvánvaló, hogy a mocsaras területeken az egyik legfontosabb közlekedési eszköz a vízi jármű (csónak) lehetett. 1397-ben a Dévaványa és Ecseg közötti halastavakon a vanyaiak elvették az ecsegiek hat csónakját (naviculas).

260 1486-ban a feketegyarmati (Iermata Neagra) molnárt megverték, és csónakját elvették.

261 1553-ban a gyulai Baczy Albert hajóját az Arad megyei Fellak (Felnac) ostrománál hajdúk pusztították el.

262 Evlia Cselebi ír talán legtöbbet a vízi közlekedésről. Eszerint az 1660-as években Jenőben (Ineu) például „minden palotának van csónakja és élelmiszert hozó ladikja", Gyulán nemcsak a Körösön járnak hajók és csónakok, hanem „egyik házból a másikba csónakon mennek", sőt „egyik kertből a másik kertbe, a malomba...mindenki csónakon megy."

263 Halászat: A Körösök völgyében a kiterjedt vízvilág legkézenfekvőbb, és minden bizonnyal a legjövedelmezőbb hasznosítási formája a halászat volt. Ezt jelzi a nagyszámú fennmaradt adat, mely a halfogás különböző módjaira utal. Az oklevelekben ezeket a halászóhelyeket szinte egységesen halastó (piscina) névvel illették, még akkor is, ha az esetek nagy többségében valójában nem tóról van szó. Többnyire ugyanis mesterségesen elgátolt, vagy természetes úton lefűződött folyóágak, erek, fokok, nem ritkán azonban egész folyószakaszok (pl. a Büngösd, vagy a Körös egyes szakaszai) voltak ezek a „halastavak", ahol fontos jövedelmi forrás lehetett, ha valaki kizárólagos halászati jogot szerzett. Ha voltak is ilyen „zárt" területek, a Sárrét kiterjedt mocsárvilága alighanem minden lakosnak bőséges ellátást nyújtott halakból. 1138-ban az Endrődtől északra eső Sima mellett volt a Quhti nevű halastó, amely mellett halászok is laktak.

264 1232-ben a Gyulától keletre eső Szerheten hat halászcsalád lakott, akik a zarándi várhoz tartoztak, és földjük nem is volt.

265 1261-ben Csongrád megyében, a Hármas-Körös melletti Halászfaluhoz tartozott a Halaztoua és Asuantou nevű két halastó.

266 1326-ban Károly határában Pakas nevű helyet említenek, mely a Pakacz határnévben napjainkig fennmaradt, és talán összefüggésbe hozható a pákászattal.

267 Ugyanebben az esztendőben említik először Dévaványa határában a Saagtov és Echegtov nevű halastavakat.

268 1333-ban Zerieveize helynév tűnik fel a Csongrád megyei Halász környékén.

269 1383-ban az Ábránfy család tagjai Gerlánál közösen ha260 Dl 14751. 261 Márki 1892. I. 426. 262 Veress 1938. 234. 263 Karácson 1904. I. 27, II. 228-229. 2M Györffy 1963.510. 265 Haan 1870.7. 266 Györffy 1963. 896. 267 Körösladány határában: MRT IV/1. 116., Györffy 1963. 509. 268 Haan 1870. 17., Györffy 1963. 503. 269 Györffy 1963. 896. 325