A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)
Szatmári Imre: Középkori templom feltárása Telekgerendás határában
Középkori templom feltárása Telekgerendás határában Érdemes ezenkívül figyelembe venni azt a tényt is - bár határozott időtartamot ez nem jelöl -, hogy a Mátyás érmével keltezett 35. sírral már több, bizonyíthatóan a II. periódus idejéből származó sírt bolygattak meg (32., 33., 45. sír), s a 35. sírnál későbbi sírok is szép számmal kerültek elő (12., 14., 27., 30., 44. sír). (6. kép, 12. kép.) Ráadásul a templombővítés itteni formájával nemhogy megegyező, de hozzá közelálló példát sem igen lehet találni Magyarország középkori falusi templomai között. Magára az olyan keleti bővítésre is csak elvétve akad párhuzam, amelynél a korábbi templomnak csak a szentélyét bontották le, s hajófalait továbbra is megőrizték. Ezeknél sem a templom befogadóképességének növelése, hanem csupán a szentély megnagyobbítása vagy újabb stílusú átépítése volt a cél (Csabacsűd, 31 Nagyharsány, 32 Zalaszentmihályfa, Németlövő, Őriszentpéter 33 ). Sajnos az egyes építési periódusok keltezéséhez az itt említetteken kívül, a többi feltárt sír sem nyújtott megfelelő információt. Felfigyeltünk ugyan arra, hogy kétféle sírbetöltés található a templom környezetében, s ez időrendi különbségeket is takar, de a bizonyíthatóan I. periódus időszakához köthető sírok (19., 20., 21., 23., 31. sír) mind melléklet nélküliek voltak. A 31. sír csontjai fölött 6 cm-rel, a II. periódus alapozásában szürke színű, szemcsés felületű, vékony falú fazék oldaltöredékét találtuk, de ennek korát is csak a XIV-XVI. századra lehet keltezni. 34 A 16 mellékletes sír mindegyike biztosan késő középkori, s a II. periódus időszakához köthető. Az előkerült mellékletek a XIV-XVI. századi megjelölésnél pontosabb keltezésre alkalmatlanok. Érdemes azonban kitérni itt a már említett harangdarabbal kapcsolatban egy, az utóbbi évek Békés megyei templomfeltárásai során mindannyiszor igazolást nyert, délalföldi templomépítészeti sajátosságnak nevezhető jelenségre, hogy tudniillik az eddig e vidéken előkerült középkori falusi templomok egyikének sem építettek tornyot. Annál érdekesebb, hogy kicsiny, harangtöredékeknek is beillő bronzdarabokra viszont már nemegyszer bukkantunk e templomok feltárása közben (Gyula-Szeregyháza, Telekgerendás 8. számú lelőhely, Csökmő-Peterd 35 ), de arra is van példa, hogy terepjárás során találtak ilyet (Gerla 24. számú topográfiai lelőhely). 36 Ebből két kérdés adódik. Az egyik az, hogy ezek valóban harangdarabok-e, és ha igen, akkor milyen idősek; a másik pedig az, hogy ha a templomoknak nem volt harangtomyuk, akkor e harangokat hol helyezték el. Az első kérdés első felére a telekgerendási töredék alapján is igennel válaszolhatunk. Problémásabb a kérdés második fele. Kiindulópontul Patay Pál gyűjtése szolgálhat. Ebből úgy tűnik, hogy a korai harangok kisebb átmérőjűek, s könnyebbek voltak, illetve koronájukon az oldalt elhelyezkedő függesztőfülek kerek átmetszetűnek készültek. A középkor későbbi szakaszában a nagyméretű harangok váltak jellemzőkké, és 31 Rég. Füz. 26 (1973) 80. 32 Dercsényi 1984. 28-31. 33 Valter 1985. 86, 107, 203. 34 Ltsz.: 86.12.45. 35 Szatmári I. ásatásai: 1986, 1986, 1988. 36 Cs. Szabó I. felszíni gyűjtése, 1984. - Jankovich Dénes hívta fel lektori véleményében figyelmemet arra, hogy az Endrőd 108. lelőhelyen is került elő terepjárás során harangtöredék. (Ltsz.: 76.204.12.) 221
