A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)
Szatmári Imre: Középkori templom feltárása Telekgerendás határában
Szatmári Imre metszetű bronzdarabot, amelyik talán annak a harangnak az egyik függesztőfüle lehetett, amiből az előző töredék is származik 21 (19. kép 2-3). E feltételezés alapjául szolgál például a Komárom megyei Dág határában talált, még inkább pedig a Szegedhez közel eső Keresetpusztán épségben előkerült harang koronája. 22 Az időrend kérdése A fent elmondottakból, kétségtelen, még nem derült ki sem az, hogy a templom egyes építési periódusait milyen időhatárok közé tehetjük, sem pedig az, hogy a feltárt sírok közül melyek tartoznak a templom első, s melyek a második időszakához. Határozott, s főként teljes értékű választ sajnos nem adhatunk e kérdésekre. A probléma megoldásához ugyanis csak közvetett adatok állnak rendelkezésünkre. A legkorábbi templom mérete, alapozástechnikája, alaprajzi megoldása tökéletesen megegyezik a Dél-Alföldön előkerült, kimondottan Árpád-kori falusi plébánia egyházakéval. Párhuzamaként említhető a Kardoskút-Hatablakon feltárt templom legkésőbb 1200 körül épült II. periódusa, 23 a csabacsűdi templom XI-XII. századra keltezett I. periódusa 24 vagy az Endrőd 6. sz. lelőhelyen előkerült, a XIII. század elején már elpusztult templom is, 25 de talán a legtöbb azonosságot a Csökmő-Peterden napvilágra került, ugyancsak Árpád-kori templommal mutatja. 26 A telekgerendási templomhely környékén gyűjthető Árpád-kori edénytöredékek szintén a falu Árpád-kori eredetét bizonyítják. (13. kép 1-3.) Bár félköríves szentélyű falusi plébánia templom előkerült a megyében még MakóMezőkopáncson, 27 Kaszaperen, 28 Mezőkovácsházán 29 és a középkori Megyer falu területén, azaz a Békéscsaba 78. sz. lelőhelyen, 30 ezek már inkább a telekgerendási II. periódushoz hasonlóak, főként nagyságuk, vagy éppenséggel a gótika jegyeit mutató támpillérek megléte miatt. Építési ideje pontosan ennek sem állapítható meg. Csupán az bizonyos, hogy a 34. sír gödre vágta az I. periódus szentélyének alapozását, annál tehát ez a sír későbbi. A 34. sírba ezt követően a 33. sírt, a 33. sírba pedig még később a 35. sírt ásták bele. (6. kép.) A 35. sír egyik melléklete viszont Mátyás király 1489-1490ből származó pénze volt, tehát ez a sír már a bővített templom idejéből származik, vagyis a II. periódus építési ideje a XV. század közepénél későbbi időre aligha tehető. 21 Ltsz.: 86.12.20., 86.12.11. 22 Patay 1977. 6. és 1-2. kép., Reizner 1891. 166-167, 173. 23 Méri 1964. 6, 8. és 2. kép. 24 Rég. Füz. 26 (1973) 80. - Juhász Irén ásatása és szóbeli közlése, amit ezúton is köszönök. 25 Rég. Füz. 29 (1976) 65., Jankovich 1978. 52-53. Ezúton is köszönöm, hogy munkáját felhasználhattam. 26 Szatmári Imre ásatása: 1986, 1988. Peterd falu az oklevelek tanúsága szerint - s ezt az eddigi ásatási eredmények is igazolják - szintén korán elpusztulhatott, hiszen 1330 körül már elhagyott település volt. (Györffy 1987.512,515.) 27 Bálint 1936. 226, 3. kép. 28 Bálint 1938. 165, 19-20. kép. 29 Bálint 1939. 146-148, XXI. tábla 2. 30 Szatmári I. ásatása 1985-1986. 220
