A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Szatmári Imre: Középkori templom feltárása Telekgerendás határában

Középkori templom feltárása Telekgerendás határában lők szántóföldjein kell keresni. A terület bővebb környékének szintvonalas térképeiből ma már nehéz lenne pontos leírását adni a falu középkori környezetének, ezek alapján azonban valószínűnek látszik, hogy az egykori településhez köthető Telekgerendás 8-9, 11. számú régészeti lelőhely egy hajdani - ma már erősen feltöltődött ÉNy-DK-i irányú folyónak ezen a részen két fő ágra szakadó medrére támaszkodik. Az egykori fattyúmedrek, időszakos vízfolyások ezen belül tovább szabdalták a falu területét, s fokozták az ugyanahhoz a településhez tartozó egyes lelőhelyek, falurészek különállóságát. E különállóság itt természetesen nem politikai, gazdasági, kulturális stb. értelmezésre vonatkozik, hanem pusztán „területi elhatárolás" jelentése van. Ennek alapja a felszínen gyűjthető Árpád-kori és késő középkori leletanyag által meghatározott egyes lelőhelyek között megfigyelhető leletmentes sávok megléte. Ezek esetünkben éppen határozott mélyedéseknek - valószínűleg régi vízfolyás medreinek - felelnek meg. (1. kép, 20. kép 1.) Az egyes lelőhelyek közös jellemzője, hogy míg egyik hosszanti oldaluk vízfolyás medreire támaszkodik, a parttól távolabb eső szélei fokozatosan simulnak bele a hátsó tájakba. A leletanyag előkerülése szempontjából a legintenzívebb a 8. számú lelőhely, ahol a falu temploma is állt. A templom helyére a szántás tetején megfigyelhető középkori téglatörmelék, habarcsrögök és apró embercsontdarabkák utaltak. Ezen árulkodó jelek azonban kb. 50 x 50 méteres területen voltak arányosan szétszórva, s ez a körülmény a templom jelentős mértékű pusztulására, szétszántott voltára engedett következtetni.

9 A templomhelyen 1986. október 28. és november 19. között végzett feltárás™ két átfogó célkitűzésnek kívánt eleget tenni: szorosabb értelemben a régészeti topográfia munkálataihoz kötődött, vagyis a terepjárás felszínen rögzített megfigyeléseinek helyességét ásatás során szerzett „felszín alatti" adatokkal igyekezett próbára tenni illetve bővíteni; szélesebb perspektívában pedig az ásatás kitűnő alkalomnak számított arra, hogy a megye eddig megismert középkori falusi plébánia egyházai közül egy olyat hozzon napvilágra, amely a középkorban sűrűn települt térségtől messzebb eső, a Körösvölgyiekétől eltérő településszerkezetre utaló faluhelyhez tartozik, s emellett ez a település a középkori oklevelekből ismert falvak egyikével is azonosítható.

11 Az ásatást mindössze kéthetes időtartamra tervezhettük, s ez meghatározta a munka menetét és a feltárás mértékét egyaránt. Fő feladatunk természetesen csak a templom felkutatása és alaprajzi megoldásának felmérése lehetett, vagyis a templom körüli temető kiterjedésével nem foglalkozhattunk, sőt a lehetőségekhez képest érdekünk volt a munka menetét erősen lelassító tömeges sírok vélt helyeit is kikerülni. Ezenkívül a bolygatatlan sárga altalajt sem volt módunkban mindenütt megkeresni, csupán a templom legproblematikusabb pontjain. (2. kép.) 9 A fenti megfigyelésekhez lásd a Jankovich D. által összeállított terepjárási jegyzökönyvet (МММ). 10 Az ásatási dokumentáció: MNM Rég. Ad. XIII. 152/1987., MTA RÍ Ad. 4/87., МММ Rég. Ad. 1996/1987; negatív (МММ): 30740-30845., dia (МММ): 22088-22159. - Az ásatás helyét a vízszintes körsíkon leolvasott értékek alapján Boldog Ferenc volt szíves országos hálózatba bemérni. (/. kép: A, B, HP.) Munkánkat végig figyelemmel kísérte Jankovich Dénes. Tanácsait ezúton is köszönöm. 11 A településszerkezet módozataihoz: Csipes 1976. 17-18., Jankovich. 1991. 156-157, 167-168. 211