A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Szatmári Imre: Középkori templom feltárása Telekgerendás határában

BMMK 16 (1996) 209-255. Középkori templom feltárása Telekgerendás határában - Szatmári Imre Az utóbbi években örvendetesen megnövekedett Békés megyében a középkori településekhez tartozó egyházi épületek és a körülöttük elhelyezkedő temetők területén végzett régészeti ásatások száma. Ezek nagyobb részt a középkor folyamán elpusztult falusi plébánia templomok kutatására irányultak, teljes feltárásról azonban sajnos egyik ásatás esetében sem beszélhetünk. A részleges feltárásból eredő hátrányokkal azonos súlyú az a probléma is, hogy e témakörben az elvégzett ásatások csaknem teljességre törekvő feldolgozására az utolsó példa éppen negyed századdal ezelőtt látott napvilágot, azóta pedig egy sem.

1 Az összegyűjtött ismeretanyag viszont a hiányosságok ellenére is igen jelentős, melynek feldolgozása mindenképpen segítene a Dél-Alföld középkori egyházépítészeti kérdéseinek megválaszolásában. Az alábbiakban az egyik ilyen - a teljességtől ugyan távolálló, de lényegi összefüggéseket eredményező - szondázó jellegű templomfeltárás ismertetésére kerül sor. Előzmények és a feltárás menete Telekgerendás határának É-i részéről, a Kocziszki-major közeléből az első leletek 1963-ban kerültek múzeumba.

2 Ez év október 18-án ugyanis Dudás László gyulai lakos, egy csomag edény- és csonttöredéket vitt be a gyulai múzeumba. Elmondásából kiderült, hogy a leletek a Kocziszki-tanya melletti földdarabról származnak, s kb. 50 cm mélységből kerültek felszínre. A lelőhelyen az igen sok edény- és téglatöredéken kívül falmaradványok is találhatók.

3 Október 22-én Tábori György az akkori Országos Történeti Múzeum Adattárának továbbította a bejelentést, kiegészítve azzal, hogy a „területen nagy számú hamuval telt gödör is látható, valamint a mélyszántás egy dombvo1 Méri 1964. 4-9. - 1964 óta Békés megyében az alábbi helyeken folyt falusi plébánia templomok feltárása: Battonya-Hármashatárhalom, Csabacsűd-Nagyráta-Dögös, Doboz-Faluhely, Dombegyház-Balku-domb, Dombegyház-Vizesmonostor, Endrőd-Décsi-Páskum, Méhkerék-Sápi-legelő, továbbá (1985-1988 közt) Békéscsaba 78. lelőhely, Csökmő-Peterd, Gyula-Fövenyes, Gyula-Szentbenedek, Gyula-Szeregyháza, Murony 25. és az itt tárgyalt Telekgerendás 8. lelőhely. A fentiek közül csak a Dobozon és a Dombegyház-Vizesmonostoron előkerült templomról jelent meg ez ideig egy-egy rövid összefoglalás. (Kovalovszki 1986. 109-113., Juhász 1974. 183-186.) 2 A közelben lévő egykori tanyasi iskola tanítója, Uhrin György (72 éves) szóbeli közlése szerint a lelőhelyen először ő szántott traktorral az 1940-es éves végén. Ekkor is rengeteg embercsont és lapos tégla került elő, melyről 1948-49-ben értesítette a békéscsabai múzeumot. (A múzeum iratanyaga sajnos csak 1950-től van meg.) Emlékezete szerint akkor kosárszámra hordták el a koponyákat a majorba. 3 Dankó Imre levele Tábori Györgynek, 1963. október 21. (EFM irattára 246/1963. itsz. és МММ irattára 443/1963. itsz. irat.) 209