A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)
Medgyesi Pál: Néhány Békés megyei avar kori és X–XI. századi lelet
Medgyesi Pál kú vas nyílcsúcs töredéke. Hegye hiányzik. H: 3,5 cm. 77 (8. kép 8.) 3. Rombusz alakú vas nyílcsúcs. Töredékes. H: 3,5 cm. 78 (8. kép 9.) 4. Rombusz alakú vas nyílcsúcs. Tüskéje hiányzik. H: 3 cm, Sz: 1,3 cm. 79 (8. kép 7.) 5. Rombusz alakú vas nyílcsúcs. Töredékes. H: 5,6 cm, Sz: 1,6 cm. 80 (8. kép 6.) Az ezüst ruhadísz kéttagú kaftándísz alsó része. A kéttagú csüngők a süveg vagy a párta peremén, ingnyakon, kaftanszegelyen, derékövön lehettek. 81 Az ilyen, nagyobb méretű darabok kaftándíszek voltak. 82 Az itt említett darabhoz hasonló ismert Koppányszántóról, 83 Nagytőke-Jámborhalomról, 84 Bánkút-Rózsamajorból, 85 Szeged-Bojárhalomról. 86 A honfoglaló magyarság vezető- és középrétegének Szőke Béla által meghatározott második csoportjára jellemző viseletük. 87 Bálint Csanád megállapítása szerint fő elterjedési területük a Közép-Tisza vidék, Dél-Magyarország. Ritkák a több darabból álló készletek, s néha az értékes mellékleteket tartalmazó sírokban is kevés van belőlük. 88 A négy nyílhegyet vasból kovácsolták. A X-XI. században legjellegzetesebb a rombusz forma, bár számos más változat is van. Tüskével illeszkedtek a vesszőbe. 89 Az itt közölt nyílhegyeket egyszerre leltározták be, így elképzelhető, hogy egy helyről, esetleg egy sírból kerültek elő. László Gyula feltételezte, hogy a sírba tett nyilak száma egyben rangjelző is, 90 a leletek tanúsága szerint azonban ez nem minden esetben egyértelmű. 91 77 MMMltsz.: 52.1703.1. 78 MMMltsz.: 52.1704.1. 79 MMMltsz.: 52.1705.1. 80 MMMltsz.: 52.1706.1. 81 László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete. Budapest, 1944. 15-16. kép. 82 Szőke 1962. 75. 83 Pauler-Szilágyi: A magyar honfoglalás kútfői. Budapest, 1900. 723-724., Hampel 1905. II. 605-607., Fehér- Éry- Kralovánszky 1962. No. 587. 84 Csallány Gábor: Régi magyar emlékek a szentesi múzeumban. Arch. Ért. 1905. 33-35., Hampel József: Újabb tanulmányok a honfoglalási kor emlékeiről. Budapest, 1907. 209-211, 88. kép. A lelőhely mindkét műben Tőke-Libahalom néven szerepel. Emellett Szentes-Jámborhalom és Kunszentmárton-Szentesi út néven is ismert. {Bálint 1932. 260.) Bálint Csanád Szentes-Tőke néven említi. {Bálint 1991. No. 291.) 83 Bálint 1932. 260, LII. tábla 9-10, 14. 86 Hampel 1905. 1.2337. 87 Szőke 1962. 73-74. 88 Bálint 1991. 117-118. A kaftándíszekre lásd még Z. Demo: Bejlobrdski priviesti u Jugoslaviji. Podvarski Sbornik. 1983.271-301. 84 СУ. Sebestyén Károly: A magyarok íjjá és nyila. Dolg. VIII (1932) 195-205. 9 " László Gyula: Etudes archéologiques sur l'historié de la société des Avars. Arch. Hung. 34 (1955) 56. 91 Bakay Kornél: Honfoglaláskori temetők az Ipoly mentén. Studia Comitatensia 6 (1978) 173. 140
