A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)
Medgyesi Pál: Néhány Békés megyei avar kori és X–XI. századi lelet
Néhány Békés megyei avar kori és X-XI. századi lelet a község irányában. A csatorna ezen a területen egy lapos, alig kiemelkedő dombot szel át. Sajnos a felszínre került sírokat a közelben legeltető tehenész teljesen szétdúlta, s a csontok is elvesztek. Csak egy sír helye volt megfigyelhető, de a sír tájolását, méretét nem lehetett megállapítani. Szerencsére Nagy Mihály megmentett néhány leletet, s ezeket eljuttatta a Munkácsy Mihály Múzeumba. 66 A leletek minden valószínűség szerint egy női sírból származnak. 1. Bronz nyakperec. Három szálból sodrott. Eredetileg hurkos-kampós záródású volt. Átm.: 13,3 cm, V: 0,4 cm. 67 (13. kép 1.) 2. Bronz karperec töredéke. Kettétört, s csak az egyik fele van meg. Kerek átmetszetű huzalból készült, végei elvékonyodnak. Átm.: 6,8 cm, V: 0,3 cm. 68 (13. kép 3.) A hurkos-kampós záródású, sodrott nyakperecek megjelenését Szőke Béla egy időre tette az egyszerű S-végű hajkarikák feltűnésével. Nagyrészt XI. századi anyaggal kerül elő, s a XII. századon túl nem lehet követni meglétét. 69 A XI. századra keltezi használatukat J. Giesler is. 70 Szabó János Győző szerint a vastagabb huzalú sodrott nyakperecek leginkább István uralmának második felére és Péter, Sámuel, illetve I. András korára tehető sírokból kerülnek elő. 71 A hegyesedő végű karperec a honfoglalás kori nők jellegzetes ékszere volt. Általában bronzból, néha ezüstből készültek, s talán a ruha ujjának összefogását szolgálták. 72 E tárgytípust a kora Áprád-korban is használták, de viselete lassan visszaszorult. Korát a X-XI. századra tehetjük. 73 Szabó János Győző 930-1000 közé datálta ezt a típust. 74 Ezek alapján a leleteket a X. század végére és a XI. századra keltezhetjük, s valószínűleg egy köznépi temetőből származnak. 75 Néhány X-XI. századi, ismeretlen lelőhelyű lelet A következőkben ismertetett néhány lelet a Munkácsy Mihály Múzeum gyűjteményében található, és szintén X-XI. századi. A tárgyak lelőhelye, előkerülésük körülményei ismeretlenek. Feltételezhető, hogy Békés megye területéről valók. 1. Ezüst női ruhadísz. Csüngős kaftándísz alsó tagja. H: 3 cm, Sz: 2 cm. 76 (13. kép 2.) 2. Rombusz ala66 МММ Rég. Ad. 1873/1986. Medgyesi Pál helyszíni szemléje. 67 MMMltsz.: 86.15.2. 68 MMMltsz.: 86.15.1. 69 Szőke 1962. 93., Az S-végű hajkarikákhoz 1. Szőke Béla-Vándor László: Pusztaszentlászló Árpád-kori temetője. Fontes Arch. Hung. 1987. 54-59. 70 J. Giesler: Untersuchungen zur Chronologie der Bijelo Brdo-Kultur. Prähistorische Zeitschrift 58. 1 (1981) 117, Taf. 53. 71 Szabó 1980. 52. 72 Szőke 1962. 66-67. A típus ismert a szarmata korban is. 73 Szőke 1962. 95. 74 Szabó 1980. 65-66, 7. ábra. 75 A kézirat 1988. évi leadása óta a temetőt teljesen feltártuk, s összesen 132 sír került elő. Ezek X-XI. századiak. L. Medgyesi Pál: 10-11. századi temető Sarkadkeresztúr határában. Előzetes jelentés. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXX-XXXI/2 (1993) 487-511. 76 МММ ltsz.: 52.1700.1. - A kézirat leadása óta (1988) sikerült a tárgy pontos lelőhelyét azonosítanom: Gyulavarsánd-Laposhalom. L. Medgyesi Pál: Avar kori sírlelet (?) és 10-11. századi köznépi temető részletei Gyulavarsánd-Laposalomról. Altum Castrum IV (1995) 99, V. t. 2. 139
