A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Medgyesi Pál: Néhány Békés megyei avar kori és X–XI. századi lelet

Medgyesi Pál A hosszúfülű kengyel egyértelműen korai avar típus. (8. kép 5.) Sérült állapota ellenére felismerhető jellegzetes fülkiképzése, melynek vájata a szíj számára szolgált. Talpa eredetileg ívelt volt. Ez a kengyeltípus az avarság legkorábbi leletei közé tartozik, s Dél-Szibériában, valamint Észak-Mongóliában vannak párhuzamai. Egyes példányaik valószínűleg még az ősi avar szállásterületen készültek.

58 Honfoglalás kori karperec a sarkadi Peckesi-dombról A lelőhely Sarkad határában, a községtől északra, attól kb. 4 km-re fekszik (11. kép 1.) Itt, a Peckesi-domb DNy-i részén 1973 őszén orvvadászok csapdát ástak, s azt gazzal lefedték. Diákként gyakran jártam ki a lelőhelyre, s a csapda tetejét eltávolítva, annak falában csontot fedeztem fel. Ezt közelebbről megvizsgálva kiderült, hogy emberi karcsontról van szó, rajta egy bronzlemezből készült karpereccel.

59 (11. kép 2.) Ez utóbbi a múzeum gyűjteményébe került. Végei kiszélesednek. Átm.: 6,3 x 5,6 cm. Sz: 0,7 cm, V: 0,2 cm.

60 (13. kép 4.) Sajnos a sír tájolása, mérete, pontos helye nem ismert, az azonban biztos, hogy kb. 1 m mély lehetett. A lelőhely egyébként egy gyulavarsándi kultúrába tartozó telep, de ennek területén már korábban is találtak honfoglalás kori leleteket.

61 A kikerekedő végű lemezkarperec Szőke Béla megállapítása szerint a rozettás lószerszámmal eltemetett nők jellegzetes ékszere a honfoglaló magyaroknál. Anyaguk rosszezüst, bronz, néha aranyozva. Általában díszítetlenek.

62 A kora Árpád-korban beponcolt koncentrikus körök vagy egyszerű pontkörök díszítik őket.

63 A Peckesi-dombon korábban előkerült honfoglalás kori leletek szintén női sírból származnak. Mesterházy Károly a leletek alapján két sírt feltételez, melyek egy hencidai típusú temető részei lehetnek. Véleménye szerint Sarkad környékén egy előkelő honfoglaló nemzetség telepedett meg, s ennek sírjai kerültek elő a Peckesi-dombon.

64 A korábban előkerült rozettás lószerszám veretek valóban egy előkelő honfoglaló nő sírjából származnak, az azonban nem dönthető el, milyen viszony volt a lószerszámveretes és a karpereces női sír között.

65 X-XI. századi sírok a sarkadkeresztúri Csapháti-legelőn A lelőhely a községtől K-re, kb. 1 km-re fekszik. (12. kép 1-2.) 1985 augusztusában az itt lévő csatorna falából az eső sírokat mosott ki, a Barna-tanyától kb. 100 m-re, 58 Kovrig Ilona: Adatok az avar megszállás kérdéséhez. Arch. Ért. 82 (1955) 33. 59 МММ Rég. Ad. 2024/1988. 60 МММ ltsz.: 87.1.1. 61 Fettich Nándor: Adatok a honfoglaláskor arhaeologiájához. Arch. Ért. 45 (1931) 73-75., Fehér-Éry~Kralovánszky 1962. No. 869., Mesterházy 1970. 22-23. 62 Szőkéi 962. 71-72. 63 Szőke 1962. 95., Szabó 1980. 66. 64 Mesterházy 1970. 22. 65 Szőke 1962. 12-15. - A kézirat leadása (1988) óta a lelőhelyen ásatást végeztem, de további sírokat nem találtam. 138