A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)
Medgyesi Pál: Néhány Békés megyei avar kori és X–XI. századi lelet
Néhány Békés megyei avar kori és X-XI. századi lelet őket. A fülkesírok talán a közösség rangosabb, vagy valamilyen okból elkülönülő tagjainak sírjai. Sajnos éppen ezeket a sírokat nem tudtuk feltárni. A sírok téglalap alakúak, egyenes oldalúak voltak. Kivétel az 1. sz. sír volt (2. kép 1.) és természetesen a fülkesírok. Tájolásuk ÉNy 32-38' között váltakozott. A fülkesírok pontos tájolását nem tudtuk megállapítani. A vázak háton feküdtek. A kezek helyzete csak az 5., 6., és a 15. sírokban volt megfigyelhető. Ezekben az esetekben a kar a test mellett nyújtva volt. Talán így feküdt az 1. sír halottja is, itt azonban a jobb kéz helyzete nem egyértelmű. Az 5. sírból előkerült apró bronz lemeztöredéket kis szegecs erősítette fel rendeltetési helyére. Töredékes állapota miatt nem lehet megállapítani, hogy veret-e, vagy csak a verethez tartozó, a szíjhoz való felerősítést segítő lemezről van-e szó. Az utóbbi látszik valószínűbbnek. A rúd alakú, két végén és közepén granulációval díszített varkocsszorító típus az egész avar szállásterületen ismert. (4. kép 2.) Rangosabb temetők jellegzetes ékszerei, s a férfiak hajfonatát díszítették. Két ilyen van az igari harmadik leletben is. A szarvasihoz varkocsszorítóhoz hasonlóan ezek is aranyozott bronzból készültek. 5 Aranyozott a Szentes-Jaksoron előkerült két példány is. 6 Ezenkívül többek között Nemesvölgyön a 78. sírból, 7 Abonyban all. sírból, 8 Kiskőrös-Pohibuj-Mackó dűlő 23. sírjából, 9 és a 34. sírból, 10 Győrben a 652., 778., 860. sírból," Üllőn a 168. sírból, 12 Kecel-Határdűlőn a 33. sírból 13 , valamint Iváncsáról 14 és a Szentes-Nagyhegyen előkerült 15. sírból 15 ismerünk hasonlókat. A varkocsszorítók mind a közép, mind a késő avar korban használatban voltak. Az alul 3-5 golyócskával díszített fülbevaló a közép avar korban már ismert, s használatban maradt az avar kor végéig. (4. kép 9.) Pontosabb kronológiai meghatározást nem tesz lehetővé. 16 Vascsat került elő a 2., 3., 5., 6. és 25. sírból. A 2. és az 5. sírban férfi feküdt, a 6. sír egy fiúé volt, míg a 15. sír női vázat rejtett. Ezek a vascsatok egyszerű öveken lehettek. A 3. sír csatjának alakját nem lehetett megállapítani. (4. kép 6.) A trapéz alakú (4. kép 1, 8.) és a benyomott oldalú vascsatokat (4. kép 5.) a. késő avar korra szokás keltezni. 17 5 Fettich 1929. IX. tábla 24-25. 6 Csallány 1933-34. 229, LXVIII. tábla 4. 7 Hampel 1905. III. Taf. 108. 11-12. 8 Csallány 1933-34. 231. 9 Garam-Kovrig-Szabó-Török 1975. 287. Fig. 2. 10 Garam-Kovrig-Szabó-Török 1975. 288. Fig. 3. 11 Tomka Péter: A Győr, Téglavető-dűlői avar temető belső csoportjai. Arrabona 13 (1971) 87. 12 Horváth Tibor: Az üllői és kiskőrösi avar temető. Arch. Hung. XI (1935) 22. 13 Cs. Sós Ágnes: A keceli avar kori temetők. Rég. Füz. II/3 (1958) 8. 14 Bóna 1970.250-251. 15 Csallány Dezső: Az avarok varkocs-fésűje. A Szegedi Városi Múzeum Kiadványai II/4 (1943) 3, 1. tábla 1-2. 16 Kovrig 1963. 143., Bóna 1970. 259., Őlinská 1975. 76. 17 Bóna 1957. 164., Somogyi-Kiss 1984. 173. 131
