A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Kertész Éva: Védettségi adatok a Dél-Tiszántúl botanikai szempontból jelentős területeiről

Kertész Éva KERTÉSZ É. (1989): A Dobozi ártéri liegeterdők florisztikai vizsgálata. In: Dobozi Tanulmányok, 17-30. Szerk.: Réthy Zs. - Békéscsaba. KOVÁCS A.-MOLNÁR Z. (1986). A Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet fontosabb növénytársulásai. In: Környezet és Természetvédelmi Évkönyv, 6. Szerk.: Réthy Zs. - Békéscsaba. KÖRMÖCZI L. (1989): A Holt-Körös menti természetközeli ligeterdő társulástani viszonyai. In: Dobozi tanulmányok, 31-43. Szerk.: Réthy Zs. - Békéscsaba. MÁTHÉ I. (1936): Növényszociológiai tanulmányok a Körös-vidéki liget- és szikes erdőkben. Acta Geobot. Hung. 1. 150-166. Bp. SOÓ R. (1964-1980): A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növény földrajzi kézikönyve I-IV. Bp. TÓTH A. (1988): Degradálódó hortobágyi löszgyepek reliktumfoltjainak synökológiai viszonyai. Tudományos kutatások a HNP-ben. Szerk.: Tóth A. - Debrecen. ZÓLYOMI B.-JAKUCS P. (1981): Természetes erdők, mesterséges állományok. Botaniki Közlemények, 68, 133-139. ZÓLYOMI B.-JANKÓ B. (1962): Salvia nutans L. und S. betonicifolia Ettl. in. Ungarn Acta. Bot. Hung Angaben zum Schutz der aus botanischer Sicht bedeutenden Gebiete südlich der Theiß - Éva Kertész Resümee Das beschleunigte Aussterben der natürlichen Umgebung hat auch die Lebensgebiete südlich der Theiß nicht verschont. Die Arbeit befaßt sich mit der Vorstellung solcher, aus botanischer Sicht wertvollen Gebiete, welche teilweise die noch bestehenden charakteristischen Vegetationstypen dieser Landschaft repräsentieren. Zu den als zu schützend empfohlenen Gebieten gehören moorige Riedgebiete, Überbleibsel des von Maiglöckchen bewachsenen Eichen-Eschen-Ulmen Parkwäldchens, Zwergmandel-Flecken, Löß-Pußtawiesen, kalkige Waldsteppen-Wiesen. 12