Takács László: Négy állomás József Attila életútján (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 15. Battonya-Békéscsaba-Mezőhegyes, 1990)

BEVEZETÉS Ennek a kiadványnak a címe és témája némi magyarázatra szorul. Eredetileg „József Attila Békés megyében" címet adtam neki. Később szerkesztőmmel együtt felismertük, hogy nem lesz pontos ez a cím. Azok a fontosabb települések, amelyek a gyermek, majd diák József Attila állomásai voltak, eredetileg nem, vagy már nem tartoznak-tartoztak Békés megyéhez. Az ötéves József Attila az Országos Gyermekvédő Liga gondozásába került, s előbb Gyulára, majd 1910. március 21-én Öcsödre került Etel nővérével együtt Gombai Ferenc parasztgazda házához lelencként. Két évig tartózkodtak Öcsödön. Az 1911/12-es tanévet az öcsödi úgynevezett váncsodi elemi iskolában kezdte meg József Attila. Két évet töltöttek Öcsödön Etel nővérével együtt, s 1912. június 19-én került újra vissza Budapestre édesanyjához. Az elemi iskola második osztályát már a budapesti Ipar utcai népiskolában végezte, majd a Mester utca 67. szám alatti iskolában folytatta. Az Öcsödön eltöltött két esztendő mégis mély nyomokat hagyott lelkében, ez később írott költeményeiben, prózai írásaiban egyaránt kimutatható. A ma Szolnok (legújabban ismét Jász-Nagykun-Szolnok) megyéhez tartozó Öcsöd az akkori Békés megye legészakibb csücskében helyezkedett el. Édesanyjának 1919 karácsonyán bekövetkezett halála után családi körülményei úgy alakultak, hogy József Attila nagykorúságáig Jolán nővérének férje, Makai Ödön lett a gyámja. Makai Ödön 1920-ban beíratta a Makói Csanád Vezér Főgimnáziumba, s helyet szerzett számára a Dél-magyarországi Közművelődési Egylet (DMKE) makói internátusában. Az 1920/2l-es tanévet itt végezte. A nyári szünidő egy részét Mezőhegyesen töltötte, ahol házitanítóskodás fejében szállást és ellátást kapott a Mezőhegyeshez közeli külső 47-es majorban. 1923-ban kilépett a makói gimnáziumból, de két kedves tanárának, Galamb Ödönnek és Tettamanti Bélának a tanácsára elhatározta, hogy a gimnázium VII. és VIII. osztálya anyagából összevont vizsgát tesz. Több adat azt mutatja, hogy görögkeleti hit- és vallástanból 1922ben és 1923-ban Battonyán tett osztályozó vizsgát. Mezőhegyes és Battonya ma Békés megyéhez tartozik, 1950-ig azonban az akkori Csanád vármegyéhez tartozott. Ha teljesen hiteles címet kellett volna adnunk kiadványunknak, meglehetősen körülményes, és nem bizonyos, hogy mindenben helytálló cím fogalmazódott volna meg. Talán ezek közül választ5