Takács László: Négy állomás József Attila életútján (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 15. Battonya-Békéscsaba-Mezőhegyes, 1990)
A szobor helye: Alkotója: Jellemzői: Békéscsaba József Attila lakótelep Kligl Sándor Teljes nagyságú Békéscsaba, Szoborsétány Borsos Miklós Mellszobor bronzból Gyula, egykori árvaház előtt Szabó László Mellszobor kőből Mezőhegyes, a József Attila Általános Emlékmű bronzból Művelődési Központ parkjában Melocco Miklós és kőből Battonya, a Népek Barátsága Könyvtár előtt Kelemen Kristóf Mellszobor bronzból rendezni végre közös dolgainkat ez a mi munkánk: és nem is kevés." Megjegyzem még, hogy Battonyán a városi tanács falán látható az 189l-es agrárszocialista zendülés 75. évfordulója alkalmából 1966-ban elhelyezett emléktábla, amelyen a következő József Attila idézet olvasható: „Ide, aki földet szántott, Ide, aki traktort gyártott!" 1967-ben Békés megye iskolai (ifjúsági és nevelői) könyvtáraiban 664, közművelődési könyvtáraiban 628, összesen tehát 1292 kötetet tartottak nyilván József Attila verseiből. Erősen feltételezhető, hogy azóta jelentősen növekedett a József Attila verseskötetek száma. Ami a JózsefAttilára vonatkozó irodalmat illeti, 1967-ben az összes városban és községben 930 kötet szakirodalmat tartottak nyilván. Az adatlapokból kitűnt, hogy főként József Jolán két műve, a József Attila élete és A város peremén cimű regényes életrajza volt található a könyvtárakban (összesen ebből a két műből: 422 példány.) Fövény Lászlóné: József Attila cimű könyvéből 52 példány volt a megyében, Szabolcsi Miklós Fiatal életek indulója című életrajzi monográfiájából valamivel több, összesen 77 példány. Megnyugtató, hogy az „egyéb" címszó alatt 384 könyvről érkezett jelentés, egyedül Békéscsabáról 118 könyvet jelentettek. Meggyőződésem, hogy azóta jelentősen növekedett a könyvek száma. Tudatában vagyok annak, hogy a felsorolt művelődésstatisztikai adatok pusztán lehetőségek voltak, s ma is azok a József Attilával való ismerkedésre. Hogy ezek a lehetőségek ténylegesen hogyan használódnak fel, azt csak körültekintő művelődésszociológiai vizsgálat segítségével lehetne felmérni. Félek azonban attól, hogy messzemenő következtetést, biztos feleletet még egy ilyen felmérésből sem lehetne levonni. Egy adott pillanat adatait talán tartalmazná, de az különböző hatásra gyakran változhatna. (Egyebek között az 1989-ben a Televízióban bemutatott több részes József Attila életrajzi film minden bizonnyal hatással lehetett volna az érdeklődésre, olvasottságra, mind a József Attila műveket, mind a róla szóló irodalmat tekintve.) Azt hiszem, hogy a József Attila olvasómozgalom sem érte el, talán nem is érhette el célját annak idején. Erre kell következtetnünk abból, hogy 1967ben mindössze két helyről szerepelt a jelentésekben (Kamut és Telekgerendás 48
