Takács László: Négy állomás József Attila életútján (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 15. Battonya-Békéscsaba-Mezőhegyes, 1990)
tülettel rendelkezett, fogyasztási és hitelszövetkezet működött itt, téglagyár, cementgyár, kefegyár volt található a településen, 156, 20 holdon fölüli kis-, közép- és nagybirtokost tartottak nyilván, jelentős volt a földbérlök száma. Igen változatos a helyi kisiparosok és kereskedők megoszlása is. Szembetűnő a több nemzetiség léte, magyarokon kívül szerbek, románok, szlovákok, zsidók is laktak Battonyán. Azonnal szembetűnő, hogy a legjobb módúak a szerbek voltak, a román ajkú lakosság között kevesebb jó egzisztenciájú embert lehet találni. 35 A körülményekhez képest igen élénk volt az egyleti, társasági élet Battonyán. Ennek kulturális vetületei is voltak, az „úri kaszinó" mellett iparos olvasóegyletek is találhatók, a „promenádon" működött egy fából épült színházépület is nyáron, állandó színtársulattal ugyan nem rendelkezett, de Makóról, Szentesről, Szegedről alkalmi színtársulatok tartottak színi előadásokat a Korona Szálló impozáns színháztermében egész évben. Ugyanitt került sor ismeretterjesztő előadások megtartására is. (Espersit János, Diósszilágyi Sámuel, Juhász Gyula battonyai előadásáról a Mezőhegyesre vonatkozó fejezetben már szóltunk.) Battonya munkásmozgalmi múltja is említést érdemel. 1891-ben az orosházi, békéscsabai megmozdulásokat követően agrárproletár zendülés volt a községben, csendőrsortűzre is sor került, s a megtorlás is nagyméretű volt. Négy agrárproletár életét vesztette, többeket letartóztattak és meghurcoltak. Ebben a megmozdulásban az aradi és orosházi szociáldemokraták is ösztönző szerepet töltöttek be. Igen feszült ellentmondások voltak az igazságtalan birtokviszonyok miatt. A szegény embereknek Battonyán lényegesen kedvezőtlenebb helyzete volt, mint Mezőhegyesen. 36 1918-1919-ben (a Tanácsköztársaság helyi eseményeinek alig valamivel több mint egy hónapos fennállása alatt) is történtek említésre méltó dolgok a „lázadó Battonyán". Az első világháború szenvedéseiből ez a település is kivette a részét. Ilyen viszonyokkal találkozhatott József Attila 1922-ben, 1923ban Battonyán. Makó ebben az időben sokkal inkább kisgazda jellegű település volt, mint Battonya. Értelmiségét tekintve pedig liberálisan intellektuális voltát célszerű szembeállítani az agrárszocialista forradalmi múlttal rendelkező Battonyával. Battonya olyan hagyományokat őrzött az 1920-as évek táján, melyeknek hatása feltételezhetően nem lehetett közömbös a szociális érzékenységgel rendelkező fiatal József Attila számára. Még egy körülményre hívnánk fel a figyelmet. A mezőhegy esi 47-es major közvetlenül szomszédos volt Battony ával. Az állami ménesbirtok földjeinek szomszédságában Purgly Emil battonyai nagybirtokos földjei helyezkedtek el. Nagyjából azonos idő alatt lehetett gyalog, lovas kocsin, vagy akár vonaton Mezőhegyesre és Battonyára eljutni. Ez a körülmény is szerepet játszhatott egyebek mellett abban, hogy József Attila átlátogatott Battonyára. Célszerűnek látszik hát rendszerezni azokat az életrajzi adalékokat, amelyek József Attila battonyai tartózkodásával, ismerőseivel kapcsolatosak. A feldolgozások gyakran emlegetik a diákköltő egyik pártfogójaként a DMKE internátus egykori foltozó szabómesterét, Murvai Józsefet. Murvai battonyai 36