Takács László: Négy állomás József Attila életútján (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 15. Battonya-Békéscsaba-Mezőhegyes, 1990)

III. „... HISZEN GÖRÖGKELETI VAGYOK, ÉS NEM KATOLIKUS" Önéletrajzában kétszer is megemlíti vallási hovatartozását. Jó oka volt erre. Emiitettem már, hogy zavarba ejtően sokat tévedtek kényszerűségből, vagy nemtörődömségből József Attila vallását illetően. Öcsödön református elemi iskolába járt (nem volt más), az érettségi után katolikus kispapnak küldték Nyergesújfalura tanulni, ahol csak két hetet töltött, makói gimnazista korában rosszul anyakönyvezték, a gimnázium V. osztályának anyakönyvében még „g.kel." bejegyzés található, ugyanez szerepel egy évvel később is a VI. osztály névkönyvében, feltűnő azonban, hogy a magántanulóként nyilvántartott VIII. osztály főnévkönyvében már róm. kat. vallásúként anyakönyvezik, holott a VII. osztályban még helyes a vallási bejegyzés, és megegyezik a magánvizsgálatot engedélyező főigazgatósági engedély száma is (510/1923) és mindössze három nap különbség van a VII. és VIII. osztály anyakönyvi bejegyzése között. (1923. június 25., illetve 1923. június 28.) Erősen feltételezhető, hogy apró adminisztrációs tévedések ezek, ugyanis semmi nyomát nem találtam annak, hogy közben vallást változtatott. Ha valóban ez történt volna, nem felejtette volna el megemlíteni az 1937-ben írott Curriculum vitae-ben.

32 Mindez számomra azért tűnt fel, mert szenvedélyesen kerestem hit- és erkölcstanvizsgáinak bizonyítékait. Ugyanis Saitos Gyula már többször említett könyvében a következőket olvashattam: „ . . . a battonyai szerb pópa görögkeleti vallásóráiról azzal az indoklással maradt el, hogy ő nem szerb, hanem görögkeleti román vallású." Ezt a hovatartozást később is fontosnak tartotta pontosan megkülönböztetni. A Dunánál című költeményében, 1936ban írta: „Anyám kún volt, az apám félig székely, félig román, vagy tán egészen az . . ." Saitos könyvéből kiindulva kezdtem el foglalkozni azzal, ki lehetett az a görögkeleti vallású szerb, vagy román battonyai pap, aki József Attilát taníthatta? Mindkét felekezet Battonyán fellelhető iratai között megnéztem az 1921-1923 között található iratokat, s miután azok között csak a görögkeleti román egyház irattári anyagában találtam, de sajnos nem József Attilára vonatkozó bejegyzést, kötelességemnek éreztem tovább tájékozódni. A battonyai görögkeleti (román) parókia iratai között van egy 1922-ből származó bejegyzés, amely a felekezeti hitoktatás körzetesítésére vonatkozik. A makói Bajza utcai állami iskola igazgatója arra kérte a magyarcsanádi görögkeleti lelkészi hivatalt, hogy adjon megbízást a Makón található hitoktatók egyikének, hogy 34