Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Oláh József: A kapitalizmus gazdasági viszonyai

szerződését júl. 19-én azért bontják fel, mert „munkahiány folytán a tanonc nem részesülhet továbbra kellő oktatásban".

48 Előfordul az is, hogy a mester és az inas kapcsolatának megromlása miatt hatálytalanítják a szerződést. Gulyás Sándor borbély 1936. jan. 16-án azért kezdeményezi a hozzá 1934. máj. 10-én 2 1/2 évre szegődött Szász Imre tanonc szerződésének felbontását, mert az „folyton hazudik, és őt a borotválkozó vendégek előtt azzal szégyeníti, hogy nem lakik jól nála sohasem."

49 A kétlaki életet élő, saját vagy bérelt földet is művelő mesterek állandó küzdelmet folytattak a szűk helyi piacért. Szemére vetik elöljáróiknak, hogy,, a község adójából összegyűlt pénzen kiírt ipari munkálatok 90%-át is idegenből az e célból ide vándorolt iparosságnak adták."

50 Tájékoztatják érdekvédelmi szervüket, a szegedi kereskedelmi és iparkamarát arról, „hogy községünk gazdasági helyzete — az előző évekhez viszonyítva — gyenge, kisiparosaink helyzete sem kielégítő, mert a szükséges tőkével nem rendelkeznek, így munkaerejüket sem tudják kihasználni."

51 Kontárkodásért 1931. jan. 19-én Molnár Istvánt és társait, szept. 24-én Kovalócki Istvánt, társait: Balogh Istvánt, Cs. Kiss Mihályt, Orodán Lajost, okt. 12-én Balogh M. Istvánt, jelentik fel.

52 Egy évvel később, hasonló vétség miatt, Cs. Kiss Istvánt, Gergely Jánost 15-15, Lipcsik Gábort, Szabó Lajost 6-6, Szabó Mihályt 8 P-re büntetik.

53 1933-ban Molnár Istvánt, Balogh Gábort, Balog Mihályt, Megyeri Lajost, Kugyeri Sándort, B. Szűcs Lajost, F. Szabó (Fekete) Mihályt, Baji Imrét 10-10 P-ős, 5 napra átváltható büntetéssel sújtják, de azt behajthatatlanság miatt felfüggesztik.

54 A helyi iparosságot tömörítő, érdekeit védő, 1893. márc. 27-én alakult dobozi iparoskör működését a belügyminiszter 29780/V—10. sz. határozatával engedélyezte. 5 5 Az iparoskör 33 évig tevékenykedett, 1926-ban megszűnt, ill. ipartestületté alakult át.

56 Tagjai, választott elöljáróik javaslatára két évvel később, 1928-ban 5700 P-ért székházuknak megvásárolták Békési István és neje ingatlanát.

57 Az önálló italmérési joggal rendelkező helységben élénk, pezsgő szervezeti életet éltek. Pl. 1931-ben 1 rendes, 2 rendkívüli közgyűlést, 9 rendes, 1 rendkívüli elöljárósági ülést, 25 egyéb értekezletet, 9 számvizsgálatot, 2 kugli, 2 biliárdversenyt, 6 mulatságot tartottak.

58 Iparos dalárdát, sportegyletet hoztak létre.

59 Az előbbit Rácz Lajos elnök, Gábor Mózes pénztáros, Lukács Tóth Kálmán jegyző, az ipartestületet Buzi Gábor, Tóth Ede, Békési István, majd Mészáros Gergely, v. Szabó Ferenc irányították. Minden hétfőn és csütörtökön este 7-től 9-ig hivatalos órákat tartottak. Hat szakosztályukat 1933 elején alapították meg.

60 1936. nov. 22-én kimondták, dec. 2-án hivatalosan is megerősítették „a dobozi ipartestület felszámolását" és „a gyulai ált. ipartestülethez való csatlakozását."

61 A községbeli kereskedelemről alig vallanak a források. Igen kevés olyan adattal találkoztunk, ami az ipari és a mezőgazdasági termékek forgalmazóira, közvetítőire vonatkozott. Tudjuk azt, hogy a helyi kereskedők szakértekezletükön elnöküknek Gulyás Jánost, alelnöküknek Rabutin Gábort választották 196