Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Erdei Aranka: Doboz népesedésének néhány jellegzetessége 1773 és 1828 között

Ludovicus Nagy (1828): Notitiae politico-geographico statisticae inclyti regni Hungária Budae. 71. p. Doboz lakosságára vonatkozó adatok: Vallási megoszlás (Házak: 268) Római kat.: 13 Református: 1701 Összes lakos: 1714 7. A párválasztások kérdéseivel foglalkozó dolgozatok a legkülönbözőbb értékeket mutatják fel az ország különböző tájairól — az endogám és exogám házasságok arányairól — Bencsik János (1985): Szeghalom és vidékének rokonsági kapcsolatai (1790—1828). Sárréti füzetek VII: Szeghalom, 5—48. p. Csoknyai Judit (1986): Egy kelet-magyarországi kis népesség (Szamosangyalos) párválasztási rendszerének jellemzői a XVIII—

XX. században. Demográfia 4. sz. 436—445. p. Örsi Julianna (1978): Karcag házassági kapcsolatai a XVIII—

XIX. században. Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv. 203—214. 1. 8. 1799. oct. 2-án özv. Óréh Mihályné a következő feltételek mellett lett a felesége özv. Molnár Mihálynak: „... hogy a megholt férjének jószágához semmi jussa ne legyen a mostani férjének első feleségétől lett gyermekeinek. Valamint a férfi az asszony gyermekeinek, úgy az asszony a férfi mostohájának tartozik hűségesen gondját viselni, míg felnevelkednek". 1796. nov. özv. Dalmadi István (55 éves) és Pribék Anna (24 éves) megegyezése „Ilyen conditio vagyon közöttök, hogy ha Dalmadi Istvánnak „halomása" történnék — tehát a háza és szölötskéje szálljon Pribék Annára és hajadon leányára, Máriára, és mig birhatják birják együtt, ha pedig ráunnának és magoknak meg nem tarthatják, hanem el akarják adni, tehát a fia Dalmadi István vegye magához, letévén nékiek az árát". 9. Paládi Kovács Attila (1981): Kisnemesek utódai a paraszti társadalomban (XIX—

XX. század). Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. 169. p. 10. Vásárhelyi A. (1987): Agrártörténeti konferencia Nyíregyházán. Szabolcs-Szatmári Szemle. 1. 84—88. p. Hasonlóan alakultak a közeli Gyoma születési arányszámai is. Jároli József (1977): Gyoma népesedéstörténete az újjátelepüléstől 1895-ig. Gyomai tanulmányok. Szerk. Szabó Ferenc. Gyoma. 339. 1. 1780—1790 között a gyomai születések évi átlaga 161,5 — ez 51%o-es születési aránynak felel meg. A XVIII. század második felében Debrecenben is még 41—44%o a születési arányszám, majd csak a XIX. század első felében csökken 33—35%o-re. Kováts Zoltán (1981): A népesedési viszonyok. Debrecen története. 1693—1849. 2. Debrecen. 46—47. p. Thirring Lajos (1959): Népösszeírási adatok és adatforrások a nem nemes népességről a XIX. század első feléből. Történeti Statisztikai Közlemények. III. évf. 1—2. 162. p. Dobozi magas termékenységre utaló adat: "Szüts István felesége Buzi Borbála egy évben kétszer szült. 1803. jan. l-jén Mihály, 1803. dec. 14-én pedig már megszületett István. Mihály csak 8 napot élt, Istvánt baleset érte, 7 éves korában a malom összetörte". 11. Andorka Rudolf (1987): Statisztikai Szemle 65. évf. 5. szám 491. p. Irodalmi figyelő című rovatban rámutat arra, hogy a házasságon kívüli születések és a házasságkötési életkor összevetéséből milyen következtetések vonhatók le. Többek között a házasságon kívüli szülésnek erős helyi vagy regionális hagyományai lehetnek. 12. Mádai L. (1983): Kolerajárványok és az általános halandóság trendjei Európában a XIX. században. Demográfiai, XXVI. évf. 2—3. sz. 334. p. 13. B. Lukács Ágnes (1978): Magyarország népessége törvényhatóságok szerint az 1820-as években. Történeti Statisztikai Füzetek 1. Bp. 14—15. p. A megyei átlagos évi növekedési ütem 1787 —1827-ig 16,2 ezrelék volt. Doboznak a szomszédos dél-bihari falvakkal való házasodási kapcsolatára már rámutattunk, ezt erősítették a gazdaság és társadalom szerkezetének hasonlósága, az erős református közösségek belső etikai szabályai. Dávid Zoltán (1970): Sarkad népesedéstörténete. Tanulmányok Sarkad múltjából. Szerk. Komoróczy György. Sarkad, 284. p. Dávid Zoltán Sarkad 1785—1839 közötti népességszám növekedését páratlannak nevezi, ugyanis 54 év alatt a népességszám több mint kétszeresére ugrott, mint látjuk Doboz is elérte fél évszázad alatt ezt a gyarapodást. 181