Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Medgyesi Pál: Szarmata kori település a Doboz-Homokgödöri táblán

Szarmata kori település Doboz-Homokgödöri táblán MEDGYESI PÁL 1982. szeptemberében bejelentés érkezett a Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságához, hogy Dobozon, az úgynevezett Homokgödöri táblán, földbányászás közben edénytöredékek kerültek elő. Megtekintve a helyszínt megállapítottuk, hogy a területen késő rézkori és szarmata kori település nyomai találhatók. Maga a lelőhely a Dobozról Sarkad felé vezető út mellett, attól DNY-ra, három oldalról erdővel körülvett tisztáson fekszik. (1.1.1.) Az egykori települések létrejöttében fontos szerepe lehetett a közeli, ma már kiszáradt Körösmedernek. A területen eredetileg földesúri homokbánya volt, melynek gödrében ma kisebb tó van. Később földbányává alakult a terület, s a tisztás jelentős részén kibányászták a felső 2-2,5 m-es réteget. Sajnos, későn jutott tudomásunkra, hogy régészeti leleteket rejt itt a föld, így az egykori lelőhely nagy része elpusztult. Csak az itt-ott megmaradt szigeteken (egykori gépállások) és a báaya szélein lehetett régészeti objektumokra utaló nyomokat találni. A késő rézkori (baden—péceli kultúra) anyag főleg a földszigeteken volt felfedezhető, a szarmata kori leletek pedig a bánya DK-i, K-i szélén sűrűsödtek. 1982. szeptember 13-a és október 1-je között, majd 1983. május 30-ától június 14-éig leletmentő ásatást végeztünk a lelőhelyen. A munkák során 4 rézkori és 10 szarmata kori gödröt, valamint egy szarmata kori házat tártunk fel. Jelen munkánkban a szarmata anyagot ismertetjük.

1 A település leírása A feltárt teleprészen a 15. sz. gödör kivételével valamennyi gödröt és a házat is megbolygatták a földbányászás során. 85