Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Csizmazia György: Doboz és vidéke emlőstani viszonyairól

A Doboz és környéki kistáj térszinti tagoltsága, erdészeti és mezőgazdasági mozaicitása jól tapasztalhatóvá tenné az ún. izolátumok faunájának, kapcsolatrendszereik kutatását. A mai táj gazdag emlősfaunája is jelzi, hogy a tájarculat megőrzése kívánatos volna. A tervezett Dél-alföldi Nemzeti Parkban egyes erdőtagoknak helye van! Végezetül, amikor úgy érzem mindhárom felvetett kérdésre választ kaptunk el kell mondanom a vizsgálat két esztendején, a rövid pár nap alatt szerelmese lettem a Doboz környéki tájnak, a manós tisztásoknak, az öreg csontváz hagyásfáknak, a zúgó sziavon tölgyerdőnek, vén eres makkfának, orgonanyílás illatának és a jóbarátok meleg kézfogásának . . . IRODALOM CSIZMAZIA György (1981): A dél-alföldi tanyák szerepe a környezet- és természetvédelemben. Natura, Békéscsaba. CSIZMAZIA György (1982): A kurgánok gerinces állatainak vizsgálata. In: Múzeumi kutatások Csongrád megyében, Szeged. CSIZMAZIA György (1986): Mammológiai vizsgálatok a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzetben (I. A szikes puszta emlősei.) Környezet- és Természetvédelmi Évkönyv. Békéscsaba. RÉTHY Zsigmond (szerkesztő) (1978): Vadgazdálkodás és természetvédelem. Tanulmánykötet. Békéscsaba. RÉTH Y Zsigmond (1986): A Körösök vidéke. Békéscsaba. SZABÓ Ferenc (szerkesztő) (1973): Vésztő története, pp. 74—76. Vésztő. 84