Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Domokos Tamás: Doboz térségének csigái és kagylói

(73 faj) pedig 91.7%-át teszi ki. Területenkénti bontásban: a Hol-körösi-erdőből 20 (ebből amfibikus 6), a Szanazug környéki erdőkből 16 (ebből amfibikus 6), a Marói-erdőből és környékéről 27 (ebből amfibikus 10) faj került elő. A Körösökben, s azok kubikjaiban és gátjain; holtágakban, csatornákban él, ill. hordalékban megtalálható 47 (ebből vízi 31, egyértelműen in saldo előfordulású 8) faj. Az összevont fajlista alapján az egyes ökológiai csoportokba tartozó fajok száma és %-os megoszlása a következő: vízi (A) 31 db — 47%, amfibikus (B) 12 db — 18%, ligeti-erdei-szubterrán (C) 17 db — 26%, szárazságtűrő 6 db — 9%. Ezek az értékek a megfelelő békéscsabai csoportok értékeivel, s a csoportokon belül előforduló fajok tekintetében is, meglepő hasonlóságot mutatnak. Ezt bizonyítják a következő — Kovács Gy. (1980) és Kovács Gy., Domokos T. (1987) munkája alapján számított — békéscsabai értékek: (A) 35 db — 47,9%, (B) 10 db — 13,6%, (C) 20 db — 27,4%, (D) 8 db — 10,9%. Csak Békéscsabán gyűjthető fajok: Valvata eristata, Carychium minimum, Aplexa hypnorum, Orcula doliolum (behurcolt!), Helicodiscus syngleanus (behurcolt!), Árion subfuscus, Oxychilus draparnaudi, Oxychilus inopinatus, Tandonia budapestensis, Malacolimax tenellus, Limax flavus, Helicella obvia, Sphaerium corneum, S. rivicola, Pisidium amnicum, P. casertanum, P. henslowanum, P. nitidum, P.obtusale, P.personatum, P.subtruncatum. Csak Dobozon gyűjthetők: Anisus septemgyratus, A.vortex, Hippeutis complanatus, Acanthinula aculeata, Árion circumseriptus, Vitrea crystallina, Nesovitrea hammonis, Euconulus fulvus, Perforatella rubiginosa, Hygromia kovácsi, Helicigona banatica (betelepített!), Unió tumidus, Anodonta anatina. A megyének, így Doboz környékének is legérdekesebb faja az endemikus dobozi pikkelyes csiga (Hygromia kovácsi). A környékről még 7 ritka, zömében kipusztulófélben levő faj érdemel említést: Vitrea contracta, Nesovitrea hammonis, Oxychilus hydatinus (beurcolt!), Euconulus fulvus, Bradybaena fruticum, Perforatella rubiginosa, Anodonta woodiana (behurcolt!). Az eddigi számadatokból kitűnik, hogy az előforduló puhatestűeknek a Marói-erdőben és környékén a legnagyobb a diverzitása. E terület kitüntetett voltát — a Táblázatban közölt — zoocönológiai DAC-karakterisztikák is alátámasztják. A vizsgált erdők 10 leggyakoribb faja közül 7-nek az abundanciája, 6-nak a konstanciája a Marói-erdőben a többivel azonos, vagy annál nagyobb. Végül köszönetet mondok dr. Kovács Gyulának a problematikus fajok meghatározásában nyújott segítségéért, értékes tanácsaiért. IRODALOM Andó M. (1974): Békés megye természeti földrajza. 13—84. (In Békés megye gazdasági földrajza. Szerk.: Krajkó Gy.) Békéscsaba. Bába K. (1968): Néhány szárazföldi csigatársulás a Tisza-völgyében. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. 269—282. 62