Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Laurinyeczné Sinkó Rozália: Hagyományos népi lakáskultúra Dobozon

külső és belső világ választóvonalához. Házépítéskor a fundamentumba vagy küszöb alá pénzt, pálinkát ástak, így kívántak egész életükre gazdagságot, szerencsét biztosítani. Az utóbbi évtizedekben az építők nevét tartalmazó papírt és tervrajzot is az alapba helyezték. Cigány adatközlőnk szerint új házba költözés előtt valamilyen állat — bárány vagy kakas — vérét vették a küszöbön, s a vérrel „megszentelték" a ház sarkait, hogy baj ne érje a benn lakókat. Az új házba először kenyeret és sót vittek, házszenteléskor sóval, kenyérrel kínálták a vendégeket, hogy soha ne fogyjon ki a házból az élelem. Luca napján, boszorkányjárás idején seprűt állítottak cirokbojtjával felfelé a küszöb elé, a bojtba kést, villát vagy csontfésűt szúrtak az ártók ellen. Esketés után az új asszony kezébe seprűt löktek, a küszöbön, ha gyorsan elkapta, fürge, ügyes asszony vált belőle, ha késlekedett, rest lett. Ha valakit állat alakban, bika, kutya, macska képében boszorkány üldözött, bal kézzel kellett kinyitnia és becsuknia maga után az ajtót, akkor nem érhették utol. A karácsonyi asztal alá marék szalmát éa különböző szemesterményeket szórtak, ünnep után a jószágnak adták, hogy egész évben egészségesek legyenek. Mikor halott volt a háznál, a mestergerenda alatt ravatalozták fel, lábbal küszöb felé fektették, a tükröket fekete kendővel takarták. Szerelmi varázslásnál, rontásnál a kiszemelt személy lába nyomát felszedték és a kemcébe vagy kéménybe tapasztották, úgy száradjon el, mint a lába nyoma.

12 1. Konyhabelső, 1961. Dr. Tábori György felvétele. МММ Fotótár lelt. sz.: 3217 421