Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Povázsay László: Adatok Doboz és környéke erdőhasználatához

inak. Gazdasága mintagazdaság volt, országos hírű tehenészete, gulyája, lótenyészete és versenyistállója volt. Mindenekelőtt mint vadász korának elismert szaktekintélye volt. Vadaskerteket létesített Dobozon, Körösladányban és Párádon. 1864-től hatodmagával „Lungai" vadásztársaság néven Salzburg környékén közel 50 ezer ha sziklás havasi legelőt, erdős völgyeket béreltek, ahol Európa legnagyobb zergeállománya tenyészett. A bérelt terület 80%-a kincstári birtok, 20%-a magánterület volt. A társaság tagjai: Gr. Wenckheim Rudolfon kívül unokatestvérei, a Károlyiak, valamint a híres Ázsia-kutató és -felfedező, Gr. Széchenyi Béla, Gr. Széchenyi István fia. Nem kis anyagi áldozattal az erdős völgyekben vadászkastélyt, vadászházakat, vadászlakokat, s a havasokban vadászkunyhókat építtettek. 1870-ben Maritzenben a vadászok védőszentje tiszteletére Hubertusz-kápolnát építtettek, ahol minden év október 19-én védőszentjük tiszteletére szentmisét szolgáltattak. A bérelt területen mintegy 150 szarvas, 100-120 őz, 750-800 zerge és 100-120 siketfajd, továbbá nyírfajd, császármadár, szirti fogoly s a tavaknál vadkacsa fordult elő. Az egyéni cserkészeteken kívül a nyári nagy vadászat 16-18 napig tartott, mintegy 100 hajtó alkalmazásával. A területen 1 erdőmester, 5 erdész és 15 vadász teljesített szolgálatot. Az első években 20-30, majd az 1880-as években évente 150-200 db zergét ejtettek el. A dobozi kastély folyosója falán elhelyezett mintegy 200 db zergetrófea ezen vadászterületről származott.

a 5 A dobozi vadállomány minőségének emelésére is sokat áldozott. A vadaskertben 30-40 szarvast, ugyanakkora dámállományt tartott, s azok vérfelfrissítése rendszeresen megtörtént. A szabadon tenyésztett apróvad, s őzállomány az 1880-as évek végén már országos hírű volt. Az 1892. évi Vadászlap szerint Gr. Wenckheim Rudolf dobozi uradalmában valóságos ősbakok tanyáznak.

16 Az 1892. évi tavaszi agancskiállításon, melyen az előző 10 év már díjazott trófeái vettek részt, az 1884-ben elejtett őzbak agancsa a kiállított 20 agancs közül az abszolút II. díjat kapta, I. díjas Almássy Dénes 1890-ben Remetén elejtett őzbaktrófeája lett. Wenckheim Rudolf 1883-ban az országos Magyar Vadászati Védegylet alapító tagja lett s az egyesületnek 100,— Ft-ot adományozott.

17 Wenckheim Rudolf halála után 1891-ben unokaöccse, Wenckheim Dénes örökölte a dobozi uradalmat. Ő is jó gazda volt, Doboz népének több engedményt adott. Kimagasló eredménye a 400 holdas öntözéses kertészete volt, amit holland és belga mintára üzemeltetett. A vizet a Fekete-Körös szolgáltatta, s az öntözőrendszerhez külön vízmestert alkalmazott. Európa legnagyobb öntözéses kertészete volt az övé, s ehhez hasonló Franciaországban, Párizs közelében volt, de csak 180 holdon. 346