Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Zilahi Lajos: A hosszú magánhangzók állapota Doboz nyelvjárásában

(ak.): akar, 'akár', ammen 'Ámen', huva 'hová?' Kajin 'gyűlölködő, olyan ember, aki haragban van a testvérével', adventkor, (nya.): mangurul ~ mangurol. Az é fonéma gyakorisága és állapota A dobozi dialektusban az é fonéma többféle realizációban él (vö. nyatl. é, éj, ее, её)), tehát monoftongusként és diftongusként is. Az é gyakorisága szempontjából két jelenségnek van alapvető szerepe: a kny. é: nyj. é, valamint a kny. é: nyj. /megfelelésnek. A kny. é: nyj. é megfelelés adatai a nyelvjárási é hangok masszív tömbjét képezik, a zárt i-zés (valamint az egyes szám 3. sz. birtokos személyrag helyén jelentkező i-k) adatai viszont jelentősen csökkentik a nyelvjárási é fonéma gyakoriságát. Jóllehet, más magánhangzó, illetve hangkapcsolat helyén is találunk é-t a nyelvjárásban, ez a példatár azonban nem nagy, e mellett néhány kisebb hatású jelenség, a kny. é: nyj. ü, kny. él: nyj. e adatai ugyancsak csökkentik az é fonémák számát. A dobozi nyelvjárás é fonémája az atlaszgyűjtés idején megterheltségében és egységesülésének állapotában egyaránt távol állt a köznyelvi megfelelőtől, de a korábbi diftongusos realizációk napjainkra egyszerűsödtek. Valószínű, hogy a köznyelvi monoftongus van hatással rájuk, kny. é: nyj. é (ak.): affenét, apósoméknál, álattenyésztés'én, Békéscsabáho, Békésrűl, híreseké, csemetét, elegen, elég, elírném, één ~ én ~ ein, éhezni, éhesztünk, énnállam, émvelem, énrám, érdekes, étvágyát, évegbe, éves, évet, évig, évre, felbuknék, fél 'halb' fészert, fillérünk, főgépész, gébbe, gépet, gépész, gépházba, géphë, gépnél, géppel, hacacárézik, hetedikén, héten, hétig, hétszencségit, Ilonkájék, intézve, ipamék, kipqér, keresztény, kéccer, képviselő, kérelem, kérdezni, két, kétszáz, kilóméter, kiszedísnél, közgébe, közzé, legveszéjesebb, lettél, levél, léc, lécet, lécnek, másikét, másodéves, megértettük, megjöttél, mellé, mennyiér, még, métërit, métert, Móré (szn.), ötödikén, őszintén, Pistájék, Rájzerék, ' ~ -hezj Rézi, rőzsébe, Sebenné, segéjt, sertéseknél, sertéstenyészet, szegínysígnél, szeretnék, széles, tégla, téglát, tehénfogat, tenyészet, téjesz, téjezbe, téjesznek, téjeszné, tér 'fér', tényező, tizenhét, tizenkét, történik, víginéi, zenének: (nya.): apjáéi, béilfa, béilpoklos, ceigla ~ céigla, csalamádé, csíplőügéip, csűrheës ~ csűrhéis, déir, ëcséim, egëir X egéir, szárny

asegéir, ëgyel, ënnék, ënném, Èrzsiék, estéitű reggelig ~ estétűi reggelig, fëlhéirc ~ fëlhérc, fëlvënnéik, Ferinél, féil ~ fél 'halb' fürödnéil, gatyafenéik, geége, göncőszekéir, hazamënnéink, hét, hétfű ~ hetfű, idein, innék, jéig, jéirce, heréik, kéis, vonókéis, keit, keézelő, kézzel, kötné, kötnéink, közéipsőü, lék, lékët, léigy, léiha, mëgéi, melléi, menyéit, mesél, Mihájé, nagygeréibje, neéneém, nyéil, öccsijéi, péiva, lampéiva, pöszméüe, purdéi, 'meztelen' Sándorék ' ~ -hoz, ~ -nál, Sándoréiktúl, szádéi 'falánk' szekér ~ szekéir, szekëirën ~ szekéirën, szekérre, széik, gyalokszeek, szélken, széikhë, taréjjá, tegyél, tehé ~ tehéi, tégla, térgy, téirgyëpël, téizsla, ügyvéid, veréib, vinnéink. ~ 305