Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)
Hévvízi Sándor: Doboz külterületének történeti helynevei
a Körösbe. Azonos az Óvár-fokkal. 1781-ben az eret kelet felé csatornaként tovább ásták a Gyepes-érig. Az ér ily módon a mocsaras rétség vizét a Körösbe vezette. 1. Óvár-fok. Óvár-fok 1891: „.. . éjszakfelől az igen mély és széles Óvár-fokon végig, a sarkadi vár-felé kivezető vizi úttal birt, roppant nádasok között. Vize oly mély volt, hogy még ezelőtt 30 évvel is aki az átjárót elvétette belefúlt. Az Óvár-fok a Fekete-Körösbe szakadt s rendes folyóvíz volt a szabályozás előtt." (Székely, 117), (68). Azonos az Óvár erével. 1. ott. Óvári-csatorna 1785: Canalis Óvár (T. 4), 1788: Canalis, Canális Ó Vár (T. 5), 1864: „Óvári csatorna ásatott 1781-ben, betöltetett 1854-ben." (Pesty, 35), 1870—79: Ovar Kanal, Ovár-fok (T.ll), 1880—91: Óvári csat. (T. 12). (56). Az Óvár erét a Gyepessel kötötte össze. Mesterségesen ásott csatorna volt, ezért jelöljük külön számmal. 1. Óvár ere. Óvári-erdőjárás 1864: „Óvári erdő járás sas zuggal, kévés árokkal." (Pesty, 36), (67). Az Óvárt körülvevő erdő neve volt. 1. Óvár. Óvári-járás 1852: Óvári járás (T. 8), 1854: Óvári járás (T. 9), 1876: Óvári járás (T. 10), (91). A falu és az Óvár között a Fekete-Körös jobb partján elterülő, valószínűleg legelő neve. Óváron-inneni-rét 1852: Óváron ineni rét (T. 8), 1854: Óváron inneni rét (T. 9), 1876: Óváron inneni rét (T. 10), (73). A Rét-пек az Óvári-csatornától délre eső területét nevezték így. 1. Rét. Óváron-túli-rét 1852: Óvárontuli Nagy rét (T. 8), 1854: Óváron túli nagy rét (T. 9), 1876: Óváron túli rét(T. 10), (46) A Rét-nek az Óvári-csatornától északra eső területét nevezték így a doboziak. 1. Rét. Őzes XVIII. sz. vége: Özes (T. 3), 1788: Özes (T. 5), 1822: Őzes (T. 7), 1864: Őzes (Pesty, 36), 1876: Őzes (T. 10), 1891: „Őzes .. . Nevét a rajta legelni szokott temérdek őztől nyerte." (Székely, 117), (110). Kisebb kiterjedésű, szigetszerű terület volt a Rét közepén. Nevét forrásunk szerint az ott élő sok őztől kapta. Őzesi-major 1880—91: Özesi major (T. 12), 1891: „Őzes. Az uradalmi major régi neve, ma Rudolfmajor." (Székely, 117), 1900: Őzesimjr. (T. 13), (101). Az Őzesen kialakított uradalmi major neve volt. A major egyike volt Dobozon a legnagyobbaknak. 1. Rudolf-major. Őzi-erdő 1864: „Vásárhellyi és özi erdő" (Pesty, 35). Pontos helye ismeretlen. Békés felé keresendő. Pap holtja 1891: „Paphóttja. A Körös egyik Doboz feletti mély kanyarulatát nevezik így ..." (Székely, 118), (129). A forrás szerint egy dobozi pap fulladt bele itt a Körösbe. A komájának a varsájából ugyanis, aki halász volt, tréfaképpen ki akarta venni a halat. Miközben ezen igyekezett, s félig már benne volt a varsában, azzal együtt belecsúszott a vízbe és megfulladt. Pap-kerék 1788: Pap Kerék (T. 5), 1822: Pap Kerék (T. 7), 1864: Papkerék (Pesty, 36), 1891: „Papkereki. Táblaföld a réten." (Székely, 118), (119). Kör alakú erdő volt a sarkadi úttól kissé északra. Páskum 1891: „Páskom. A tagosításkor kiosztott járandóságok a Körös köziben." (Székely, 118), (115). Azonos a Dobozi-legelővel. 1. ott. 251 •
