Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Hévvízi Sándor: Doboz külterületének történeti helynevei

Dobos (GyO. 296), 1559: Felseodobos (GyO. 302), 1560: „A\so, feolsew Doboz" (GyO. 318). (154). Alsó-Dobozhoz viszonyítva a Fekete-Körös felsőbb folyásánál, a folyó bal partján állott ez a falu. Az 1600-as évek közepére lakossága beleolvadt Alsó-Doboz lakosságába, s a régi falu helye, mint Faluhely név maradt meg az emberek emlékezetében. 1. Doboz, Faluhely. Fiatalos-ér 1891: „Fiatalos ér. A mai «Macskás» körös neve." (Székely, 114). (20). Ennek az érnek a nevével az általunk ismert forrásokban nem találkoztunk, ezzel szemben van egy Fiatalos-hegy helynév (1620-ból), mely valószínűleg az ér környékén lehetett. Az eret feltételesen azonosítjuk a Macskás-érrel. 1. ott. Fiatalos-hegy 1620: „Fiatalos hegy. Ezeket tudom Dobozi Határnak lenni.. ." (ВО. I. 223). (39). Valószínűleg a Fiatalos-ér környékén lehetett. Fok 1864: Foknem ér (Pesty, 35). (95). A falu mellett északkeletre a Körössel kapcsolatban lévő fok : ér volt. Az általunk megadott szám megközelítő értékű. Fok-hát 1852: Fok hát (T. 8), 1854: Fok hát (T. 9), 1876: Fok hát (T. 10), 1891: „Fokhát. A mai uradalmi belső major." (Székely, 114). (104). A Fok nevű ér melletti partosabb terület. Ma már nagy része a belterülethez tartozik. Fokközi-irtások 1864: „Észak kelet felől 'a falu alatt: Fok Közi Irtások .. ." (Pesty, 35), (105). Erdőirtás volt a Fok nevű ér mellett. Földégés szigete 1620: „Onnét ismét az Föld Égése szigettyére ment úgy tudom ...;... onnét az Földégés Szigettyére ...;... Földégés Szigettye, a vágáson által, egyenesen Fás felé." (BO. I. 223, 226, 229), 1891: „Földégés, v. Földégés szigetje Komlós mellett a rétben fekvő tőzeges föld, mely egyszer meggyulladt s sokáig égett." (Székely, 114). (11). A mai határ északi szélénél terült el. Nevét a rajta meggyulladt tőzeges földről (kotu) kapta. Fű-eger XVIII. sz. vége: Fő Eger (T. 3), 1788: Fő egér (T. 5), 1S22.FŰ Eger (T. 7), 1891: „Füeger, Füegri. A réten fekvő táblaföld." (Székely, 114) (75. A sarkadi határ mentén fekvő égerfás terület volt. Nem lehet pontosan eldönteni, hogy vajon Fő-eger vagy Fű-eger SL helyes névalak. Füzes-sziget 1620: „ ... Komlosderék, Fűzes Sziget, Szilkötő ..." (BO. I. 223), (35). Komlós-derék környékén lévő fűzfás, fűzvesszős terület neve volt. A megadott szám megközelítő pontosságú. Fűz-kerek XVIII. sz. vége: Fűz Kerek (T. 3). (33). Kerek alakú fűzes (fűzfás, fűzfavesszős) terület neve a Vésztői úttól keletre. Nem lehetetlen, hogy azonos a Füzes-szigettel. Fűz-szeg 1620: „ . . . hogy a Doboziak az Füszegnél és az Óvárnál az nemes Kerekieknek el adták a füvet mint övékét..." (ВО. I. 222), XVIII. sz. vége: Fűz Szeg (T. 3), 1852: Füszeg (T. 8), 1854: Fűszeg (T. 9), 1864: „Fűz szeg urasági sertés ólakkal, pásztor házzal; itten találtatik tégla égetésre alkalmas főid." (Pesty, 36), 1891: „Fűszeg. Túl az Óváron, ahol ma az uradalmi disznóólak vannak, ott fekszik Fűszeg . .." (Székely, 114). (31). A falutól északra, a Körös jobb partján elterülő határrész, szeglet volt. Az itt található fűzfákról, fűzfabokrokról nevezhették el. 241