Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Hévvízi Sándor: Doboz külterületének történeti helynevei

Doboz külterületének történeti helynevei HÉVVÍZI SÁNDOR Bevezetés Doboz egyike Békés megye legrégibb és még a török időkben is folyamatosan lakott településeinek. Köztudott, hogy idők folyamán két falut is ezzel a névvel jelöltek. Az egyik volt Felső-Doboz, amelynek ma már csak az emléke él, s a Faluhely földrajzi név utal rá, a másik pedig Alsó-Doboz, amely azonos a mai Dobozzal. Mindkét falu a Fekete-Körös mellé települt, vizekkel bőven ellátott, erdőkben gazdag területen. Még a múlt század elején is a mai Doboztól keletre főleg mocsaras, vizenyős rét terült el, égerfával benőtt, kiemelkedőbb földhátakkal, szigetekkel. A falu határát több ér, fok és régi (még a szabályozás előtti) folyóholtág, az úgynevezett kengyel tette változatossá. A változatos terepalakulatokat a doboziak változatos, sokszínű elnevezésekkel jelölték. A falu külterületéről már 1620-ból ismerünk egy határleírást, amikor is a Doboz és Békés közötti határpontokat rögzítették az oklevélben. Az itt felbukkanó egyes elnevezések még napjainkban is élnek, közismertek. Jelen dolgozatomban a külterület történeti helyneveit gyűjtöttem össze, s tettem ezt két okból is. Az egyik, hogy napjaink ismert helyneveit már Dobozon is összegyűjtötték a megyei földrajzinév-kutatás keretein belül. A másik, hogy Réthy Erzsébet, aki a gyűjtést végezte, ezt az anyagot e tanulmánykötetben teszi közzé. Célszerűnek látszott tehát még a történeti helyneveket is számba venni és könyvünkben közölni. íly módon a mai dobozi lakosok több évszázadra visszamenően, folyamatában tudják nyomon követni falujuk földrajzi neveinek életét, változásait. A két dolgozatban természetesen vannak bizonyos átfedések, még akkor is, ha jelen tanulmányomban csak azokat a forrásokat néztem át, amelyek 1900 előtt keletkeztek. Ezek az átfedések azonban nem zavarják, sőt inkább kiegészítik egymást. Ha a névmagyarázatokban vagy a nevek lokalizációjában esetleg lenne is eltérés, ez részben a kétféle kutatási móddal magyarázható. Ugyanak234