Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Becsei József: Doboz szociálgeográfiai jellemzése

Az eddigieket általánosítva, megállapítható, hogy a községen belül jellemző övezetek rajzolhatok ki (13. ábra).A község belső magjában él az idős népesség meghatározó arányban (50% felett). Két nagyobb övezetben, három területen találjuk a legfiatalabbakat (0—14 évesek aránya 23% felett), két övezetben a 15 —39 évesek aránya meghatározó, s találunk átmeneti, méginkább kiegyensúlyozott korstruktúrájúnak tekinthető településrészeket. A népesség társadalmi rétegződésének meghatározója a foglalkozási szerkezet. Eszerint változik a munkahely jellege, más a technikai felszereltség és kultúra, más és más az ehhez szükséges műveltség, s a jövedelem is. Az eltérő foglalkozású emberek másként használják a lakóházat, a telket, különböző életmódot valósítanak meg. Az ilyen jellegű vizsgálatokat az aktív keresők alapján célszerű elvégezni. A belterületen élő aktív keresők aránya a 70-es évek folyamán Dobozon 46,1%-ról 48,5%-ra emlkedett (14—15. ábra). Ennek belső megoszlásában fontos helyét foglalnak el az ipari és építőipari keresők, ma a legnagyobb arányt képviselnek (38,3%), amely egyben jelentős emelkedést is jelent az 1970-es helyzethez (28,6%) viszonyítva. A település jelentős kiterjedésű övezeteiben (16 —17. ábra)élnek, ma is éppen úgy, mint 1970-ben, elsősorban a déli, délkeleti és keleti övezetekben, de mindenekelőtt a vargahosszai főcsatornán kívüli területeken. A terület túlnyomó többségében 38,4—43,9% közötti arányban, csupán egy övezet van, ahol ennél magasabb arányt (49,2%) is elér. A település központi, jórészt régebbi telepítésű és halmazos alaprajzú részein arányuk a községi átlag alatt található, s ha összevetjük a 12. ábra (a 40 évesnél idősebb népesség aránya) értékeivel, akkor jó egybeesésről számolhatunk be, ami azt jelzi, hogy ezen foglalkozási ág folytatói (talán pontosabban, elkezdői) minden bizonnyal nem az idősebbek közül kerülnek ki (16—17. ábra). A mező- és erdőgazdaság aktív keresőinek (18—19. ábra) a belterületen való csökkenése tetemes volt, hiszen egy évtized alatt 56,5%-ról 31,5%-ra módosult. Alig találunk olyan körzetrészt a községben, ahol az ipari és mezőgazdasági keresők aránya egyaránt a községi átlag felett jelentkezne. Csupán egyetlen ilyen körzet fordult elő 1980-ban, mégpedig a Táncsics M.—Zsibongó—Hámán K. utcák által bezárt területen. Ahol mindkét érték községi átlag alatt van, szintén egy körzetben, a vargahosszai főcsatorna és a Vésztői út által bezárt területeken fordul elő. A község központi magjában, valamint a Marx K. úttól északra eső területeken csaknem kivétel nélkül mindenütt a községi átlag felett vannak jelen a mező- és erdőgazdasági aktív keresők. Ez alól csupán az 1970 után beépült Marx K.—Mikes K.—Kút—Táncsics M. utca által határolt terület kivétel. Mint ahogy az ipari keresők, úgy a mezőgazdaságiak aránya alapján is lényegében két nagy terület különíthető el a belterületen. Csupán egy kisebb övezet ékelődik itt be, ez a Vörös Hadsereg—Fokháti—Liszt F.—Vágóhíd utcák által határolt rész. Az előbbiekhez hasonló nagy övezetek különíthetők el az egyéb aktív keresők (20—21. ábra), valamint a szellemi aktív keresők aránya alapján is. Mindkét 221