Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Becsei József: Doboz szociálgeográfiai jellemzése

1858-ban követte a tagosítás. Ez utat nyitott részben a szőlős kertek telepítéséhez, részben pedig a tanyákra való kiköltözéshez. Mivel Doboz eredeti határa — természeti adottságai miatt (sok erdő) — a földművelésre nem volt a legalkalmasabb terület, ezért itt kevesebb, de a szerzett területeken sok tanya keletkezett. Békés megyét 1748-ban két szolgabírói járásra osztották, a békésire és a csabaira. Doboz, Gyula, Gyulavári, Kétegyháza, Békés, Vésztő, Szeghalom, Körösladány és Gyarmat a békésihez tartozott 1840-ig, amikor is Doboz az új gyulai szolgabírói járáshoz került. Doboz, mint Harruckern-örökség 1798-tól a csabai rátához tartozott. A századfordulótól napjainkig néhány olyan jelentős átalakulás történt, ami a község életében gyökeres változásokat eredményezett. A századfordulóra befejeződött a folyószabályozás, s így a határ területe jórészt hasznosíthatóvá vált a mezőgazdasági növénytermesztés számára (3. táblázat). 3. táblázat Művelésági megoszlás Dobozon, 1895-ben (kh) Szántó Kert Rét Legelő Erdő Nádas Nem termő Ossz. 10 697 84 254 86 1135 2643 1 1278 16 178 Tehát a szántó ekkorra a legjelentősebb müvelésággá lépett elő, s az összes terület 66%-át tette ki, vagyis egy évszázad alatt háromszorosára növekedett. Jelentősen csökkent a rét, nádas és a legelő területe, míg az erdő növekedett. Hasonlóan nőtt az intenzívebb kultúrát jelentő kert és szőlő területe. E fejlődési tendenciát figyelhetjük meg a jelen században is. 1930-ban Doboz határa 14 729 kh volt. A művelésági megoszlást a 4. táblázat tünteti fel. Művelésági megoszlás Dobozon, 1935-ben Műveiéság: Szántó Kert Rét Szőlő Legelő Erdő Nádas Terméketlen Terület (kh) 9630 371 228 37 686 2673 77 1008 Elég kedvezőtlen volt a birtokme^oszlás is, hiszen az 1000 kh-on felüli birtokok a terület 65,6%-át foglalták el. így érthető, ha Dobozon a földmunkásmozgalmak elég korán megindultak. A középbirtok összes területe 1068 kh volt. Az 5—50 kh-as birtokok száma 222, területük összesen 2052 kh, az 5 kh-on aluli birtokok 2078 kh-at foglaltak el, s 1299 birtokos között oszlott meg. A két háború között a törpebirtokok száma jelentősen szaporodott, mert a földreformmal kiosztottak 1956 kh és 310 D-öl szántót, melyen 1232 törpebirtok keletkezett. 203