Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Kertész Éva: A dobozi ártéri ligeterdők florisztikai vizsgálata

lefolyástalan vadvizek szélein a nyílfű (Sagittaria sagittifolia), a békakorsó (Sium latifolium), a mocsári aggófű ( Senecio paludosus), az erdei angyalgyökér (Angelica silvestris) és a macskagyökér ( Valeriana officinalis). Az erdő nedves helyein még bőven termett a festőzsoltina (Serratula tinctoria), a csomós harangvirág (Campanula glomerata), és ritkán megtalálható volt az erdei füzike (Epilobium montanum) is. Néhány szórvány adatot BOROS Ádám (1922) is közölt a dobozi erdőkre. MÁTHÉ Imre és SOÓ Rezső (1936) a dobozi erdőkön kívül a Sarkad-Remetei, Gyulavári és Bélmegyeri Fás-erdőket dolgozta fel florisztikai és íitocönológiai szempontból. A Gerla-Marói erdő érdekességeként említi azt a 350 évesnek becsült fehér nyárfát (Populus alba), amely a csőszház közelében állt (melynek üregét az erdőőr disznóólnak használta). Az erdőt behálózó vadszőlő (Vitis silvestris) itt még „szokatlan mennyiségben tenyészett" (indáiból a környék lakói ruhaszárító köteleket készítettek). A dobozi erdők egyik ritka növényét, a gombernyőt (Sanicula europea) a Szanazugi-erdőben gyűjtötte (1936). A területre további florisztikai adatokat közölt még KOVÁCS A. - MOLNÁR Z.(1981). Magam 1983 óta folytatok flórakutatást a dobozi erdőkben. Természeti viszonyok A növényföldrajzi szempontból a Tiszántúl (Crisicum) flórajárásába tartozó dobozi erdők területe, jelentős süllyedésével, még az újholocénban, de azt követően is, gyakran magához vonzotta a folyóvizeket. A feltöltődés során nagy mennyiségű öntésiszap, a hosszan tartó állandó vízborítás következtében réti agyag képződött. Az óholocén kori „víznemjárta" szigetek felszínközeli rétege átalakult, az elvályogosodott iszapos lösz 1-2 m magasság-különbséggel emelkedik ki a mélyebb térszínekből. (ANDÓ M. 1974). A térségben az évi átlagos csapadékmennyiség 560-580 mm. Az évi középhőmérséklet 11,0-11,2 C°. A napfényes órák évi összege a Körösök vidékén 2000 óra. A nyáron hosszan tartó csapadékhiány következtében igen gyakori a talaj aszály. . A dobozi erdők részeinek területi elhelyezkedése, származása A dobozi erdő területileg három fő részre tagolódik: 1. A Kettős-Körös bal partján, délnyugati irányban fekszik a Gerla-Marói erdő. 2. A Sebesfoki erdő a községtől északra, Békés felé található. Az erdőt a Holt-Körös szeli át. 19