Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Oláh József: A kapitalizmus gazdasági viszonyai

Ipar, kereskedelem A helyi lakosság ruházati és egyéb tárgyainak többségét még a XIX. sz. végén is — ugyanúgy, mint az ország hasonló településein — önmaga állította elő. A mezőgazdálkodáshoz használt vasszerszámokat hosszú időn keresztül a cigányok készítették és javították.

38 Az anyagigényesebb, fejlettebb technikát, korszerűbb technológiát kívánó termékeket, aki tehette a nagymúltú gyulai vásárokon szerezte be. Az első gőzmalom — a régi szélmalom helyett — a századfordulón épült fel.

39 A korabeli forrásokban 1900-ban 57 1930-ban 74 1924-ben 117 1932-ben 74 1927-ben 93 1933-ban 70 1928-ban 82 1935-ben 84 1929-ben 73 1936-ban 83 önálló iparost mutattak ki.

40 A kisiparosok száma századunk első évtizedeiben lehetett a legnagyobb, ezután fokozatosan csökkent, majd a II. világháborút megelőző években újból emelkedett. Arról, hogy a helybeli iparosok milyen mesterséget folytattak egy 1936. jún. 23-án kitöltött kérdőív tájékoztat bennünket. E szerint 7 ács 5 kocsigyártó, kerékgyártó bognár 5 asztalos 10 kovács 1 bádogos 6 kőműves 8 borbély 1 mézeskalácsos 12 cipész 2 nyerges és szíjgyártó 2 csizmadia 1 órás 7 férfiszabó 1 sütő 2 géplakatos 2 vendéglős, szállodás 8 hentes és mészáros 1 villanyszerelő 1 kádár 1 egyéb iparos élt Dobozon.

41 1 kalapos Legtöbben a cipészek, a kovácsok, a férfiszabók, a hentesek és mészárosok voltak. Őket és a többieket az általuk folytatott tevékenység jellege alapján négy kategóriába sorolhatjuk, éspedig; építkezéssel, lakással kapcsolatos tennivalókat végzett 19 (ács, asztalos, bádogos, kőműves), ruházkodási, táplálkozási, higiénikus, szórakozási igényeket elégített ki 42 (cipész, csizmadia, szabó, kalapos, hentes és mészáros, sütő, borbély, vendéglős), munkaeszközöket készített és javított 17 (kocsigyártó, kerékgyártó, bognár, kovács, nyerges, szíjgyártó), a modernebb technikát szolgálta 4 (géplakatos, villamosszerelő, egyéb) mester. 194