Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Oláh József: A kapitalizmus gazdasági viszonyai

1284 kacsát, 1122 galambot, összesen 22 990 apró állatot mutattak ki. Ugyanekkor házi nyúlból 53 db-ot vettek számba. Kasokban, kaptárokban 1895-ben 444, 1935-ben 330 méhcsaládot tartottak.

17 Földművelés A tőkés gazdálkodás személyi és tárgyi feltételeit a feudális társadalmi viszonyok megszüntetésével, a jobbágyság felszabadításával; az 1848-as áprilisi törvényekkel, az 1853-as úrbéri pátenssel és a múlt században végrehajtott birtokrendezéssel teremtették meg. Az utóbbi keretében a rendbeszedéssel megállapították a jobbágyi és a nemesi birtokok terjedelmét, helyét, az elkülönítéssel szétválasztották a korábban közösen használt legelőket, erdőket, nádasokat, a tagosítással egy tagban mérték ki a meghatározott terjedelmű, de akkor még szétszórtan fekvő úri és paraszti földeket. Békés megye egykori híres történetírójának a véleménye szerint „a legelőelkülönítés Doboz akkori földesurának, gróf Wenckheim Rudolfnak nemes szívű elhatározásából, még 1846-ban megtörtént" s a lakosok 811/2 telek, illetőleg 44 5/8 jobbágytelek és 301 zsellérház után a közös legelőből 22-22 holdat kaptak, azaz összesen 773,85 ha-t.

18 Ugyancsak 1846-ban kapta meg a község „erdei haszonvételekkel élt volt úrbéres" közönsége ifj. gróf Wenckheim Józseftől, mint akkori földesurától úrbéri egyezség útján „a község határában levő Hajdú irtás és Deák zug nevezetű dühökben" fekvő 142,38 ha-os erdőrészt, melyből 55,37 ha-t még 1850-ben felosztottak és telekkönyveztek.

19 „1858-ban végbement aztán a tagosítás is".

20 Valóban végrehajtották, elválasztották egymástól az úri és paraszti birtokokat, de az utóbbiakat nem egyesítették, nem egy tagban mérték ki a volt robotosok járandóságát. így alakult ki azután az az inkább általános, mintsem egyedi helyi „jelenség", hogy „egy törpebirtokos négy és fél holdja kilenc helyen fekszik, egy másik két és fél holdat örökölt négy felé a határban".

21 Községi területként a XVIII. sz. végén 5760,99 ha-t 1895-ben 9310,44 ha-t 1935-ben 8465,60 ha-t tartottak nyilván.

22 Ebből a földből 1788-ban az összterület %-át szántóként 1543,40 ha-t 26,79 %-át rétként 1785,96 ha-t 31,— %-át legelőként 1173,79 ha-t 19,75 %-át erdőként 1062,17 ha-t 18,44 %-át nádasként 237,77 ha-t 4,02 %-ot használták. A XIX. és a XX. sz-ban — az előbbinél részletesebb művelési ágankénti kimutatással — a község határát eképpen minősítették: 188