Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Kovalovszki Júlia: Doboz történetének vázlata a legrégibb időktől a középkor végéig

nevével, itt szerepel először: „Doboz et altera Doboz" — Doboz és a másik Doboz — néven, tehát a két települést külön-külön tartják számon. A gyulai vár megépítése után, a XV. század első felében a Maróthiak módszeresen építették, fejlesztették az uradalmukat, ám a család 1476-ban kihalt. A birtok a királyra szállt vissza. Néhány év múlva Mátyás király újra eladományozta, ezúttal fiának, Corvin Jánosnak. Az ő halála után özvegye és leánya kapta meg II. Ulászlótól. Az 1506-ban kelt adománylevélben a két falut az uradalom többi falujának sorában Alsó- és Felső-Dobozként említik. Corvin János özvegyének — immár Brandenburgi György feleségének — halála után — az idegeneket kizáró törvény ellenére — a gyulai várbirtok 1510-ben Brandenburgi Györgyé lett.

33 21. kép. XVII. századi festett cserépedény, amelyben mintegy 3 kg ezüstpénzt rejtettek a földbe. Doboz, Deák-zug. A XVI. század első fele a török elleni készülődés jegyében telt. A Habsburgpárti Brandenburgi Györgytől 1530-ban Szapolyai János serege elfoglalta Gyulát, ám hosszas alkudozások után 1552-ben a vár mégis Ferdinánd kezére került. Ekkor indultak meg a török támadások előbb csak a környék ellen, de rövidesen sor került Gyula! ostromára is. A királyi segítség elmaradt és 1566. szeptember 2-án a vár elesett. A falvak lakói a mocsarak védelmébe húzódtak vagy elmenekültek. Az 1600 körüli években a törökkel szövetséges tatárok, majd a hajdúk 145