Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Kovalovszki Júlia: Doboz történetének vázlata a legrégibb időktől a középkor végéig

A felmenő falakból semmi sem maradt meg, ezért a bejárat helyét sem lehetett meghatározni. Sejthető azonban, hogy a bejárat a templom nyugati végén volt. Itt ugyanis az alapozást is teljes mélységig áttörő, beleásott gödör mutatta, hogy a kincskeresők feltehetően a küszöb alatt remélt „kincset" kereshették. A törmelékből egy fehérre meszelt homokkő faragvány apró töredéke is előkerült. Ebből arra következtethetünk, hogy a templomban egyes kiemelt építészeti részletek — ajtó-, ablakkeretek — vagy a szertartáshoz tartozó épít­mények — oltár, szentségház — kőből készültek. Az épület belső terét az alapozás felső szintjénél mélyebben átforgatták, így a padlózatból sem maradt meg egyetlen tenyérnyi darab sem. A törmelékben talált terazzotöredékek bizonyítják, hogy ha nem is mindenütt, legalább a szentélyben öntött padló volt. A templom építési idejének meghatározásához semmiféle közvetlen bizonyí­tékunk nincs. Nincsenek írott források, de nincsenek olyan leletek sem, ame­lyeknek segítségével erre következtetni lehetne. Hazánkban a hasonló alaprajzú falusi templomok építési idejét általában a XIII. századra helyezik, de arra is vannak példák, hogy ilyen templomok biztosan a XI. században épültek. Az átlagos téglaméretek alapján (28 x 15x5 cm) talán feltételezhetjük, hogy temp­lomunk is a korai építésűek közé tartozik. A templom hajójában 18, az épületen kívül pedig 66, összesen 84 sír maradvá­nyai kerültek elő. A temető szélét sehol sem értük el. A templom körüli temető­ben az általánosan ismert módon, arccal К felé temették el a halottakat. (A legkésőbb eltemetettek között néhány ellenkező tájolású sír is volt.) A szentély­nél olyan sírok maradványai is előkerültek, amelyeknek gödrét a szentély pusz­tulása után, talán a XVI. században ásták meg. A sírokból nagyon kevés lelet, néhány egyszerű ruhakapocspár, apró bronzveretekkel díszített öv és néhány késő középkori pénz került elő. 32 A templom közelében, tőle É-ra mintegy 20 méternyire egy érdekes, a közép­kori falvakból egyelőre még nem ismert objektum maradványait találtuk meg: a felszín alatt alig 20-25 cm mélységben mintegy 5 m átmérőjű, szabálytalan kör alakú területen vörösre átégett földrétegre bukkantunk. A kör közepe táján erősebben, széle felé csupán szürkére, gyengén átégett felületet téglatörmelékkel, néhány, Árpád-kori edénytöredékkel is kevert, laza szerkezetű vörös föld borí­totta. Habarcsmaradványok nem voltak, de nem találtunk épületre utalá alapo­zásárkot, vagy falmaradványt sem. Feltételezésünk szerint itt, a felszínen éget­ték a templom építéséhez szükséges téglát. A templom közvetlen környezetében szinte kizárólag Árpád-kori leletek kerültek elő. A település a késő középkorban valószínűleg eltávolodott a temp­lomtól, talán közelebb húzódott az élő folyó partjához. Nyomait ma már az erdő takarja. Az erdőben van a település egy jellegzetes és nélkülözhetetlen épületének, д malomnak a helye is, amelyre a régi térképek „Malomkert" „Malomfok felirata utal. Äz épület nyomaira, sajnos, nem sikerült rábukkanni. A templomtól ÉK felé mintegy 60-70 m-re két, földbe ásott házra bukkan­142

Next

/
Oldalképek
Tartalom