Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Kovalovszki Júlia: Doboz történetének vázlata a legrégibb időktől a középkor végéig

11. kép. Doboz-Hajdúirtás. Az Árpád-kori falu helyszínrajza a Sámson várával. A korai írott források csupán egyetlen Dobozt említenek. A falu határában viszont — mint láttuk — több település létezett azonos időben. Valószínű, hogy a név mindegyikre vonatkozik, talán csak jelzővel különböztették meg a falukat, mint ahogy a késő középkori források Alsó- és Felső-Dobozról írnak. Nem dönthetjük el tehát, hogy az Árpád-kori források a több település közül melyik Dobozra vonatkoznak. Az adatok valójában bármelyikre ráillenek. A régészeti kutatások alapján a települések korai évszázadainak mindennapi életéről, a falu képéről elég sokat megtudtunk. 1$6±^ЛШ^к1&о^ Hajdúirtáshan., 1976—1980 között pedip^Faluhejven végeztünk ásatásokat?""""*"*'—-—~~ Amint arról már szó volt, a mai falutoTDK-re, a Fekete-Körös bal partján egy igen korai Árpád-kori település maradványait őrzi a föld. A települést két, határozottan elkülönülő részre osztotta a Körösbe torkolló kis ér (ma már alig látható száraz meder). Ennek jobb partja és a Körös közötti zártabb területen volt a falu magja házakkal, árkokkal stb., az erecske bal partja mentén viszont lazább, elmosódottabb településjelenségek voltak megfigyelhetők.

28 (11. kép.) Az ásatásokon megismert mintegy 10 000 m

2-es területen — amely természetesen a falu egészének csak kis részét teszi ki — összefüggésében bontakozott ki a település képe. A feltárt településrészlet alaprajzán a különböző árkok csíkjai vonják magukra első pillanatban a figyelmet. A többszörös tagolással földbe mélyedő, hosszú szakaszokon egyenesen futó, majd szögletes megtöréssel irányt változtató nagy árkot csaknem 200 m hosszan követtük. Szélessége a szántás alatt közel 3 m, mélysége pedig egyes szakaszokon 180 cm volt. A nagy árok a hozzá csatlakozó keskenyebb, sekélyebb árokkal együtt mintegy 60 m széles területet fog közre. 134