Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Kovalovszki Júlia: Doboz történetének vázlata a legrégibb időktől a középkor végéig

Érdeklődő helyi kutatók nagyrészt saját kedvtelésükre gyűjtögettek régiségeket a falu határában. Az 1930-as években Godán Ferenc községi orvos végeztetett „ásatásokat" a fokháti Irtásban, a „Vár" területén.

6 Tőle tudjuk, hogy a dobozi földbirtokosTgrof W

enckTïeimTàjT5S~fclesége4s ásatott pl. J

Faluhelyen

.

7 Godán doktor figyelemmel kísérte a faluban és a határban folyó földmunkák során előkerülő régi emlékeket is. Ő számol be több mint egy évtized múlva arról, hogy a Nagylenrséshen IQ^O-Ьяп erdőirtásnál a fatuskók kiszedésekor „sok mindenféle őskori tárgyat leltek, így gabonadaráló köveket, dörzsölő bunkókat, kisebb-nagyobb cserépedényeket, voltak bennük kezdetleges agyag égetések, de voltak már figurás edények is, jobban égetve. Agancsok és csontból készült szerszámok is kerültek, kis cserépedények búzával, stb. pattintott hegyek obszidiánból".

8 — Ezen a lelőhelyen késő bronzkori és kora Árpád-kori település helyét hitelesítettük.

9 Godán Ferenc arról is ír, hogy a d

obozi refo

rmátus templom környékén pince vagy vermek ásásánál sírokat találnak. „Koporsó még kivehető, vagyis telfsmerhető, vastag tölgyfadeszkából faragva... kovácsolt négyszögletű vastag szegekkel összefoglalva." Tőle tudjuk, hogy „az uradalmi szőlőskertben 1896-ban szőlőoltványok iskolázására földet fordítóttaIT~80 cm"mélyen. Itt tömegsírra bukkantak, az emberi csontokat kocsiszámra hordták és ásták el más helyre". — Talán a falutól északra fekvő Vincellérkertről van szó. A leírás alapján középkori temetőt sejthetünk e helyen. Teljesen bizonytalan azoknak a temetkezéseknek a meghatározása, amelyeknek a megtalálásáról szintén Godán Ferenc tudósít: (a faluhelyi) „erdészház udvarán 1890 körül ástak egy kutat, az ásásnál egy lovassírra bukkantak. A vitéznek hatalmas csontváza volt, gyöngyfüzérek borították, mellette fegyverzet és óriási sarkantyúja. — Majd más helyen ülő helyzetben találtak csontvázat (Kalickás allén)". — Sajnos, bizonytalanok azok az adatok is, amelyek csak általánosságban említenek régészeti leleteket: „Erdőirtásnál, fatuskók kiszedésénél régi pénzeket, török aranypénzeket, gyöngyöket is leltek" — írja tudósításában. A tárgyakról valójában semmit sem tudunk. Sokkal fontosabb a falu határának régészeti kutatásában az a néhány hiteles megfigyelés, amelyet az 1950-es években Lükő Gábor, a gyulai múzeum igazgatója tett, Ő hívta fel újra a figyelmet pl. a^ámson-váfára, amelyet Haan Lajos, a megye történelmének kiváló ismerője is számon tartott,

10 de már korábbi térképek is név szerint feltüntettek. Lükő Gábor a helyszínen igen jó megfigyeléseket tett, a sánc alakjáról felmérési vázlatot is készített. Jelentésében hírt adott arról, hogy a földvárat a Művelődési Minisztérium Múzeumi Főosztálya védetté nyilvánította.

11 Rendszeres régészeti kutatás — néhány kisebb leletmentést nem tekintve — az 1960-as évek elején kezdődött Doboz határában.

12 Ennek és természetesen az előzményeknek az alapján — ha hézagosan is — végigkísérhetjük a különböző korszakokon az itt valaha megtelepült emberek életének nyomait. A legrégibb településmaradványokat az i.e. 5—4. évezredből, az újkőkorból (neolitikum) ismerjük. Ebben az időben az Alföld déli és délkeleti részére a 118