Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Medgyesi Pál: Szarmata kori település a Doboz-Homokgödöri táblán

Fedő A telepen mindössze egyetlen fedőből származó töredéket találtunk (IV. t. 5.) A korongolt, másodlagosan megégett fedő ritka típust képvisel, mivel a fedők általában kézzel formáltak. Hordó alakú edény Érdekes darab a hordó alakú edény (VI. t. 3.) Hordó alakú edényt ismerünk többek között Doboz-Óvárról 4 , Hódmezővásárhely—Solt Páléból 5 , Puszta­szentetornyáról, 6 Sopron-Szt. Mihály-kapu lelőhelyről, Sopron-kat. temető, Szt. Mihály utcából, Somfalváról, Szombathely-gazdasági udvar lelőhelyről, Sopron-II. Rákóczi Ferenc utcából, Tiszasasról, Hódmezővásárhely környéké­ről, Deszk-Újmajorból, 7 Szeged-Öthalomról, 8 Csongrádról, Dunaújvárosból. 9 A topográfiai terepbejárások eredményei szerint a hordó alakú edények sokkal gyakoribbak a telepeken, mint azt eddig gondoltuk. Gömbtestű edények Ebbe a típusba tartozik a II. t. 2., 4., és a VIII. t. 1. edény. Külön típust képvisel a II. t. 9. edény, mely nyakán besimított zegzugvonal van. A gömbtestű edények csak a késő szarmata korban díszítettek. Nagyobb méretű, vállon bordás változat az V. t. 1. töredék. A gömbtestű edények közé tartozik egy éles hastörésű darab is (XI. t. 4.). Hasonlót ismerünk Büdszentmihály—Józsefházá­ról, 10 Kecskemét-máriavárosi téglagyárból, 11 Gyula-téglagyárból, 12 Hódme­zővásárhely-Gorzsáról 13 , Csongrád-kenderföldekről. 14 Egy magasabb nyakú változat Szentes-Péterszögön került elő. 15 Fazekak A fazekak egy része korongolt. (III. t. 12., III. t. 1., IV. t. 9., II. t. 6.). Kézzel formált változatok is vannak (XVII. t. 10—11., XII. t. 4.). Ide tartozik két bekarcolt díszítésű darab is (III. t. 3., III. t. 7.). A IV. t. 8. fazék horpasztott falú, kézi korongolt, kavicsos, csillámos anyagú. A leletek között egyetlen késő római import edény sem került elő, s nincs gyorskorongos, kavicsos, vékonyfalú töredék sem. Hiányzik a festett kerámia is. A leletanyagban előforduló edénytípusok, különösen a csillámos, kavicsos, kézi korongolt töredékek alapján a település korát a IV. sz. vége V. sz. közepe közti időszakra, a hun korra tesszük. 16 A jellegzetes hun kori formák hiánya azonban arra utal, hogy inkább a hun kor elején, vagyis a IV. sz. végén létezett településünk. Nem mond ennek ellent az sem, hogy a ház betöltésében talált római érem az i. sz. 130—180 közti időszakból származik. Az erősen kopott dénárt átfúrva, nyakba akasztva viselték, valószínűleg több nemzedéken át. 17 113

Next

/
Oldalképek
Tartalom