Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében II. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 13. Békéscsaba, 1988)

mindössze 9 evangélikus iskolája és 10 pedagógusa volt. Az iskolák között a következőképpen oszlott meg a létszám: 60 tanuló 189 tanuló 169 tanuló 300 tanuló (!) 216 tanuló 246 tanuló 297 tanuló (!) 329 tanuló (!) 215 tanuló Összesen: 2021 tanuló l-l nevelőre tehát átlagosan 225 jutott. Tovább romlik az átlag, ha a reáliskola adatait (ennek volt tanára Szeberényi) figyelmen kívül hagyjuk. Ez ugyanis „az oskolabéli tanulásokat" befejezett, magukat továbbképezni szándékozóknak biztosított jobb felkészülési lehetőséget, ennélfogva nem is volt kötelező. Itt „bővebbre terjedő és jövendő sorsukra erányzott tudományos tárgyakban taníttattak a fiatalok", ahogy ezt a hasonló rendeltetésű orosházi reáliskola szervezésével kapcsolatban felvett jegyzőkönyv mondja. Az iskolatípus tanítási anyagában jól kivehetően felfedezhetők már a középiskola legalsó fokozatának, az ún. algimnáziumnak a csírái. Ezért harcolhatott reá hivatkozva eredménnyel több, 5000 lakosnál népesebb település iskolafenntartója majd az I. népiskolai törvény (1868) által megkövetelt polgári iskola szervezése és működtetése ellen, nem akarván vállalni az azzal járó nagyobb személyi és dologi kiadásokat. A Néptanítók Könyvének szerkesztője — jól ismerve a valóságos helyzetet: mindenekelőtt a pedagógiai hagyományt és az egy-egy nevelőre eső „népes iskolákat" — nem javasolt radikális reformokat a fegyelmezésben. Csak egyetlen cikkírója akadt, aki fel merte emelni a szavát a „verés joga" ellen. Megérdemli, hogy megőrizzük nevét: — Sóvári Istvánnak hívták. Ez elveit okos pszichológiai érvekkel védve, mereven elutasította a testi fenyítést, sőt odáig ment, hogy a „tanoda tiszteletét" — azaz — tekintélyének a kivívását — is a humanista vonások teljes győzelmétől, a szeretet pedagógiájának eluralkodásától várta. Eszménye a pálca nélküli iskola lévén, Niemeyer szellemében (ki a hallei árvaiskolában minden tanítójának megtiltotta a bot használatát és a verést) figyelmeztette társait: „... ha barmot lehet szóval csálé és hajszra sebesebb vagy lassúbb menésre kormányozni, hogy ne lehetne embert szép szóval vezetni!? A testi büntetés nemcsak hogy célhoz nem vezet, de messzi elüt attól, mert a gyöngéd tanítványnál szemérmet fojt, bátortalannál félelmet kelt, merésznél makacsságot, gonosznál bosszúállást szül, egyiknél sem ébreszt szorgalmat, egyiknél sem érlel jó gyümölcsöt. S vajon, miért is verném tanítványaimat? Mert nem tud, mert nem vigyázott? Ki tudja, talán az én előadásom nem volt eléggé világos és érdekes, hogy figyelmét leköthette volna, vagy az előadott tárgy A reáliskola vizsgáján jelen volt a középponti fiúiskoláén a középponti leányiskoláén ... a „Felső-végiben" a Felső-tabániban az Alsó-tabániban a Kastélyi-ban az Alsó-végiben a Szőlő-kertiben 189