Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében II. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 13. Békéscsaba, 1988)

Ez, persze, mind igaz; a motívumok azonban nem tömöríthetők egyetlen jól megjeleníthető, összefogott képbe: folyamatos, filmszerű ábrázolást meg nem érdemelnek. Mint ahogy verses formát sem. Próza ez, fájdalom, nyers, lendület nélküli próza. Akár az ilyen s ezekhez hasonló fogadalom: Senki kutyájával nem ingerkedem, Sem más gyermekével nem veszekedem, Gombos- s varrótűt a számba nem fogok, Paszulyt, tengerit orromba nem dugok, Fülem s fogamat tűvel nem piszkálom, Ha sebem volna — azt el nem vájkálom. Iskolában nem cserélek-bérelek, nem pitykézek, és bottal sem tekézek . . . Könyvemet és ruhámat nem szaggatom, Sipkám, kalapom a szegre aggatom. Művészileg azok a próbálkozások bizonyultak a legsikerültebbeknek, melyekben ismert történeteket dolgozott át költői beszélyekké. Rendeltetésüket tekintve a karitatív jellegű iskolai jutalomkönyvekhez hasonlítottak — velük is jótékonyságot gyakorolt az író. Az egyiknek bevételét „a moldvai magyar ínséges testvérek felsegélésére", a másikét „a sarkadi helvét hitv. egyház tűz által elpusztított temploma" javára, a harmadikét „a villám által elégett mezőberényi templom és torony felépítési költségeire" ajánlotta fel Bonyhay. Vállalkozásai szép anyagi sikerrel zárultak: A moldvai csángóknak 107 ft. 70 krajcár jutott, a sarkadiaknak 1600 példányt küldött eladásra, míg a mezőberényiek 275 frt-ot inkasszáltak a számukra írt történetek tiszta nyereségeként. Mindhárom kiadványt a gyulai Dobay-nyomáa jelentette meg. Az első kettőt 1867-ben, a harmadikat 1874-ben. A költői elbeszélések sorát a Vasárnapi Újságban 1858-ban dicséretet nyert Ki mint vet, úgy arat nyitotta meg. Ezt követte a már említett, segélyezésre szánt három füzet; nevezetesen a Három komának beszélgetése a szabadságról a malomban tanyázás ideje alatt, aztán a Caspari után átdolgozott történet: a Könnyebb egy atyának hat gyermeket eltartani, mint hat gyermeknek egy atyát, s végül a Jótékonyság lantja című kiadvány a benne található két elbeszélő költeménnyel: a Csukat Péterrel — ennek témáját a neves történész Budai Ézsaiás testvérbátyjának: Ferencnek „Polgári lexikonából" vette — és A gazdag lakodalmával. Az elbeszélő költemény — korabeli elnevezéssel élve: költői beszély — a kiegyezés táján már túljutott útja delelőjén. A reformkorban ért fel a csúcsra a Szép Ilonkával, a János vitézzel és a Toldival. Vörösmarty, Petőfi és Arany 80