Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében II. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 13. Békéscsaba, 1988)

Azt mondták, mikor a harcban ömlött vérem, Tíz holdnyi örökség lesz valaha bérem. Tíz arasz is jó lesz, gondolám magamban, Korántsem gyanítva, milyen igazam van. Csak a harmadik bevezetésére — ilyen értelmű alkalmazására — nem került sor. Az egységes nemzet ideája lebegett Kenézi szeme előtt, akárcsak Táncsics másik Békés megyei levelező-munkatársának, a lelkes szarvasi tanár Ger'ó — Greguss Ágostnak. Csakhogy amíg Ar gai és Kenézi számolt a belpolitikai realitással: a nemzetiségi és társadalmi megosztottsággal, ő túllépett ezen, s a „16 milliós haza" összlakosságát azonosítva a magyar néppel, szólított harcba kivétel nélkül minden épkézláb honpolgárt. XVI.—

XVII. századi jermemiádok hangulatát és formáját idézte eléggé dallamtalan, vallásos motívumokat nem tartalmazó, 4 ütemű 13-as sorokban írt verse. Indító kérdései ügyesen egyesítik a minden-mindegy kábultságát megtörni akaró nemes szándékot a végső elszámolásra serkentő dacos-agitatív indulattal: Óh, szép magyar hazám tizenhat milliója, Te gyáva zsarnokok gyávább alattvalója, Sokáig fogsz-e még vaktába terhet vinni? Sokáig fogsz-e még az árulóknak hinni? Nem volt elég neked, hogy mindeddig csalattál, Hogy sok száz éven át atyailag nyomattál? Te hát ezentúl is hódolsz a zsarnokoknak, Kik simogatnak most, de majd karmolni fognak? Majd e türelmetlen, zsarnokság elleni felhívásokat a nemzethalál kínzó víziója váltja fel, hogy tovább fokozza az olvasóban (hallgatóban) az idegesítő kérdések nyomán keletkezett belső érzelmi feszültséget: Oh nép, te halni fogsz, mert árulóid élnek, Szabadságleveled átadva lesz a szélnek, S rongyokra tépi szét ezt a szélvészeknek árja, Melly most a nemzetek szívét keresztüljárja. Egy új, sötétebb éj fog környékezni téged, Késő bűnbánat lesz egyetlen nyereséged, S mi búdat növeli sorsod felett s feletted, A gondolat leend, hogy azt megérdemelted. Az ellenvéleményt nem tűrő, könyörtelen állításokat megfogalmazó esztéta Gerő-Greguss helyesen érzékelte, mily hatalmas érzelmi-morális súlya van a Vörösmarty Szózata óta sok ízben és sokféle célzattal használt nemzethalálgondolatnak. Tudta, nincs nála grandiózusabb, ijesztőbb rémkép. Ezért nem fokozható tovább az ő helyzetképe sem. De érezte azt is, itt a gyújtópont, 306