Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében II. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 13. Békéscsaba, 1988)

sítve, hogy .. . nemcsak a tanítás helyes módszerét nem ismerik, de még azon pozitív ismereteknek sincsenek birtokában, melyeket törvény szerint tanitaniok kellene. Sőt nem egy szomorú példa bizonyítja, hogy némely tanítók még az egészen elemi ismereteknek sincsenek birtokában. így például Zemplén megyében 17 oly felekezeti tanító van, aki írni nem tud". Gyökeres változást csak széles körű, nívós tanítóképzés hozhatott. Gondolt erre is. Ez irányú programjában egy Orosházán felállítandó tanítóképző is szerepelt. (Az volt az elve, hogy nagyközségekbe is kell tanítóképzőket telepíteni; a tanítók zöme nem városi iskolába kerül, meg kell ismerniük a községi iskolák oktatási-nevelési gondjait is). Vadász Manó Békés—Csongrád megyei tanfelügyelő hivatalos értesítése szerint az Alföldre szánt állami képezdét kívánta ide telepíteni. 1871. július 24-én a kormány képviseletében meg is jelent a községben Buzogány Áron, akinek az indítványt örömmel fogadó helyi elöljáróság nemcsak minden tőle telhető erkölcsi támogatást felajánlott, hanem anyagi hozzájárulásként 2 hold földet, 100 000 darab téglát, 30 000 darab fedélcserepet és 2 000 forint készpénzt is. Ezt később a „községi képviselőtestület" is elfogadta, s közhelyesléssel fogadta. Eötvös halála, sajnos, az ígéretes terv halálát is jelentette. A Csongrád megyében élő tanfelügyelő hamarosan arról tudatta a községet, hogy a képzőt Csongrádon állítják fel. Eötvösnek Orosháza iránti szeretetét nemcsak iskolaalapító buzgalma és a község vezetőivel — mindenekelőtt a két ev. lelkésszel kialakított jó kapcsolata igazolja. Győryn kívül sokra értékelte annak paptársát: Torkos Károlyt is, kit szenttornyai időzései során gyakran kéretett magához, hogy vallási ügyekben kikérje véleményét, s megkérje arra, hogy a Néptanítók Lapjába szánt egyikmásik cikkét nézze át, nincs-e bennük olyan részlet, amely — akarata ellenére — tévedne a protestánsok kárára. Mindig éles szemmel járt a világban. Felfigyelt az értékekre. 1848-ban pl. a nagy tudású szarvasi tanárt, Bloch (Ballagi) Mórt egyetemi tanárrá kívánta kinevezni. Tudjuk, a háborús események miatt ez nem valósulhatott meg. Most nagyszerű érzékkel választotta ki Harsányi Sándort, az orosházi tanítót (a község későbbi evangélikus lelkészét) arra, hogy a német oktatásügy tanulmányozására kijelölt 10 tagú delegáció tagja legyen. (1848-ban 16 tanítót akart ösztöndíjasként kiküldeni Németországba.) Harsányi meg is felelt a bizalomnak. Ahogy jelentéséből kitűnik, 1869 nyarán tett tanulmányútja színhelyéül Németországnak kivált azon részeit választotta, melyen „a népnevelés ügye már a Reformátzió korában nevezetes lendületet nyert, s melyen azóta áldozatkész s hivatását helyesen felfogó kormány s kötelességeiket pontosan teljesítő honpolgárok hűséges összeműködése folytán a népnevelés virágzóbb állapotoknak örvend, mint talán bárhol egyebütt a művelt Németországban". így lett Jéna és Eisenach Harsányi több mint egy hónapos tanulmányút)ának a fő állomása. Vizsgálódása a tanköteles kortól az alsó 3 osztályban még koedukált, később nemek szerint csoportosított osztályközösségek rendszerén át az év végi bizo- nyítványokig, az iskolák tárgyi berendezésétől, felszereltségétől az oktatás-nevelés iskolánkénti segédeszközkészleteiig, az ellenőrzés munkájától a tantárgyak rendszeréig, az osztálylétszámtól a fegyelmezésig és a tanulók ülésrendjének a 234